Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

I. A Rábacsanaki „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

A táblázatból látható, hogy a régi termelőszövetkezet állománya kialakultabb. Az összes számosállat létszámnak egynegyedét a Rákóczi-ban lehet megtalálni. Ha az összes számosállatot vesszük alapul, illetve termelőszövetkezetenként a hozzá tartozó háztájival együtt számoljuk, akkor a Kossuth-ban 2,2 kh-ra, a Rákóczi-ban pedig 2,6 kh-ra és ha az egész állatállományt és az egész falu szántóterületét vesszük alapul, akkor 2,4 kh szántóterületre jutott egy számosállat, illetve 50—52 számosállat jutott 10 kh szántóterületre. Az összes szarvasmarha létszámnak 1/3-a a Kossuthban található és majdnem 2/3 része a háztáji gazdaságokban. Legkisebb arányú a Rákóczi termelőszövetkezeté. A faluban található összes sertésállománynak a fele a háztájiban volt. Az állattenyésztés szerepére és súlyára mutatnak az alábbi számok is. 16. táblázat. 100 kh-ra jutó, az államnak eladott állati termékek alakulása Megnevezés Kossuth Tsz. Rákóczi Tsz. Szarvasmarha-hús, q 20,2 18,0 Tehén, q 8,2 6,7 Sertés, q 29,6 33,6 Koca, q 4,0 3,8 Hízómarha, q 31,0 25,1 Hízósertés, q 20,9 17,5 Egy tehénre jutó évi tejtermelés, liter: 2868,0 2676,0 A számok e korszak két évi átlagát mutatják és kifejezik az állattenyésztés intenzív fejlődését, szerepét a szövetkezetek gazdálkodásában. Ez tekintélyes mennyiségnek tűnik, ha az országos átlaghoz hasonlítjuk, hisz több mint 5-szöröse az országos átlagnak. A tehén, sertés és koca esetében elsősorban élőállat eladásról van szó. Törzskönyvezett állatokat adtak tovább mas gazdaságok számára, de ezt is beszámították a hústermelésbe. Ha az akkori országos egy tehénre jutó tejtermelést vizsgáljuk és ahhoz hasonlítjuk, szintén jóval az országos átlag felett találjuk azt. E tevékenységnek a gyökerei, mint azt már a történet elején megemlítettem, régebbi időkre nyúlnak vissza. Az állattenyésztés termékeinek előállításában a Rákóczi termelőszövetkezet sem nagyon maradt el a Kossuth eredményeitől. Ennek az a magyarázata, hogy kisparaszti körülmények között is intenzíven foglalkoztak az ágazattal és annak ellenére, hogy a Rákóczi termelőszövetkezetnek még nem álltak rendelkezésére teljes mértékben nagyüzemi épületek, ilyen eredményt tudott produkálni. A szántóföldi növénytermelésre mindkét szövetkezetben a stabilizálódás a jellemző. Szerkezetüket vizsgálva, ugyancsak e vonások találhatók meg mindkét termelőszövetkezetnél. A vetésszerkezet elsősorban az állattenyésztés igényeinek megfelelően alakult, illetve annak megfelelően változott. A Kossuth termelőszövetkezet töretlenül haladt a