Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)
IV. A Litkei „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története
A táblázat adatai önmaguktól beszélnek és érthető az is, hogy a szövetkezeti tagok nagyon kedvezően nyilatkoznak az utolsó három év eredményeiről, valamint a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. Többek véleményét összegezte Farkas Dezső brigádvezető, amikor a következőket mondta: ,,Sok ember járt a faluban, amikor megalakult a szövetkezet, de most már tízszer annyian se tudnák megagitálni a tagságot, hogy ne legyen szövetkezet. Mi öregebbek meg azt mondjuk, bár 10 évvel előbb kezdtük volna. Mióta szövetkezetben dolgozunk, emberibb életet élünk. Ma már az öregek nem szorulnak ki az istállóba, nem élnek kegyelemkenyéren, sőt még ők segítik a fiatalokat." A jövedelemrészesedés növekedése természetesen nem jelenti a szövetkezeti tagok reáljövedelmének növekedését is vagy legalábbis nem olyan mértékben, mint ahogy azt a növekvő számok mutatják. Időközben a fogyasztói árszínvonal is növekedett, ami kihatással van a reáljövedelem alakulására. Kétségtelen azonban, hogy a részesedés növekedésével a szövetkezeti tagok jövedelme közelebb került az országos átlaghoz. A közös gazdálkodásból származó egyéni jövedelem nagysága a gazdálkodás eredménye mellett lényegében attól függ, hogy ki milyen mértékben vesz részt a közös munkában. Ezt szemlélteti a dolgozó tagok megoszlása a részesedés nagysága alapján, amit a 36. táblázat tartalmaz. 36. táblázat. A dolgozó tagok megoszlása a részesedés alapján Részesedési kategóriák 1968 1969 1970 forintban fő % fő % fő % 1- 6000 16 14,7 11 9,8 23 20,2 6001- 8000 10 9,2 8 7,1 10 8,8 8001-10000 35 32,1 34 30,4 19 16,7 10001-12000 5 4,5 8 7,1 8 7,0 12001-15000 9 8,3 10 8,9 9 7,9 15Q01-20000 9 8,3 10 8,9 8 7,0 20001-25000 7 6,4 9 8,1 10 8,8 25001-30000 1 1 10,1 3 2,7 10 9,8 30001-40000 4 3,7 14 12,5 12 10,5 40001-50000 1 0,9 2 1,8 2 1,7 50000 felett 2 1,8 3 2,7 3 2,6 Összesen : 109 100,0 112 100,0 114 100,0 Az évek során dolgozó tagok száma a magasabb részesedési kategóriák felé tolódik; pl. 1969-ben az átlag felett a tagoknak még csak 26,5 százaléka részesedett, 1970-ben már 32,4 százaléka. A 6000 forint alatt keresők nagyobbik része nyugdíjas, illetve járadékos tag. A magasabb részesedési kategóriák felé való eltolódást a következő tényezők befolyásolják:
