Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)
IV. A Litkei „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története
Az intenzív gyephasználat megvalósítását akadályozza az Ipoly és a Dobroda patak rendezetlensége, az állattenyésztés jövedelmezőségének növelése érdekében viszont mindent el kell követni a takarmánytermesztés színvonalának emelésére. 32. Az állattenyésztés eredményei és problémai Az állatállomány — a jövedelmezőségi problémák ellenére — ebben a fejlődési szakaszban jelentősen fejlődött. A szövetkezet vezetősége elsősorban a korábban megépített férőhelyek feltöltésével, valamint a gyenge termelésű egyedek folyamatos kicserélésével a termelési színvonal növelésére törekedett. A kettős feladatot csak részben sikerült megoldani; a termelés volumene ugyan növekdett, de a fajlagos termelési mutatók még nem érték el a nagyüzemek átlagos színvonalát. Az évi átlagos állatállomány fajok szerinti összetételének változását szemléltetik a következő adatok: 28. táblázat. Az állatállomány fajok szerinti összetételének változása 1966 1969 1970 Megnevezés db %• db db Szarvasmarha 183 207 200 ebbőktehén 54 30 92 44 92 46 Sertés 140 246 377 ebbőkkoca 18 13 28 11 33 9 Juh 387 410 323 ebbőkanyajuh 203 52 237 58 210 65 Ló 30 23 21 * = a százalékszám az anyaállomány fajon belüli arányát jelenti Látható tehát, hogy a termelőszövetkezet elsősorban a tehénállomány növelésére törekedett. Az abrakigényes sertésállomány 1970. évi növekedését a közös vállalkozásban megkezdett új sertéstelep építése indokolja. Az állatállomány változásán túl nézzük meg a termelés és az értékesítés volumenének alakulását is, amelyet a 29. táblázat tartalmaz. Az adatokból látható, hogy az előző időszakhoz képest a termelés és az értékesítés volumene — a vágójuh termelés kivételével - jelentősen növekedett. Az állattenyésztés termelési színvonalát a fenti adatok nem jelzik, ezért célszerű megnézni a termelés fajlagos mutatóinak alakulását, amelyekből következtetni lehet az állati terméktermelés gazdaságosságára, illetve jövedelmezőségére is.
