Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

IV. A Litkei „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

22. A termőterület és a munkaerő alakulása A termelőszövetkezet területe az előző időszakhoz viszonyítva sem mennyiségileg, sem minőségileg lényegében nem változott. A gazdaság területének művelési ágak szerinti megoszlását a 25. táblázat tartalmazza. 25. táblázat. A gazdaság területének művelési ágak szerinti megoszlása 1966 1970 Megnevezés kh % kh % Szántó 780 53,3 733 51,3 Szőlő 1 0,1 1 0,1 Rét 342 23,4 349 24,4 Legelő 258 17,6 263 18,4 Mezőgazd.művelt terület 1381 94,4 1346 94,1 Erdő 68 4,6 68 4,8 Termőterület összesen: 1449 99,0 1414 98,9 Fanét 15 1,0 16 1,1 Összes közös terület 1464 100,0 1430 100,0 Háztáji és illetmény ter. szántó 70 103 rét 10 A földterület hasznosításában tehát lényeges változás nem történt; a közös szántó csökkent 6 százalékkal, a rét és a legelő együttes területe 2 százalékkal növekedett, végeredményben a közös terület csökkenése a háztáji terület növekedésében jelentkezett. A közös földterület átlagos aranykorona értéke 5,8, a közös szántóé 5,8, mintegy 50 százaléka az országos szövetkezeti átlagnak. A művelési ágak változtatására a jövőben sincs lehetőség és legfeljebb az adott művelési ág termőképességének növelése jöhet számításba. A munkaerő, mint a termelés fontos tényezője általában csökkenő tendenciát mutat. A nyilvántartott tagok száma 1966. évhez viszonyítva 1970-re mintegy 12%-kal csökkent. A tagok létszámán belül viszont feltűnően nagy arányt képviselnek a nyugdíjasok és a járadékosok; a nyugdíjasok és járadékosok aránya 1966-ban 28,1 százalék volt, 1970-ben már 43.5 százalék.