Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)
IV. A Litkei „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története
A tagok elöregedése, valamint a nők nagy aránya miatt sajátosan alakult a tagok foglalkoztatottsága is. Egyrészt csökkent a közös munkában résztvevő tagok száma, másrészt a rendszeresen foglalkoztatott tagok száma erősen lecsökken. 1970-ben a dolgozó nők mintegy 80 százaléka 50—150 munkanapot teljesített, tehát állandó foglalkoztatottságuk nem biztosított — igaz, hogy nem is tartanak rá igényt. 1 dolgqzó tagra 6,4 kh szántó, illetve 11,8 kh mezőgazdasági terület jutott 1970-ben. A korszerű termeléstechnológia alkalmazásának elengedhetetlen feltétele a munkaerő szakképzettsége. A termelőszövetkezet vezetősége már korábban is nagy gondot fordított a szakmunkás-szükséglet biztosítására: 1970-ben 7 szakmunkás — ebből 5 állattenyésztési — dolgozott a szövetkezetben, mintegy 140 szántóegységre jut egy szakmunkás. A termelőszövetkezet függetlenített vezetőinek nagyobb része szövetkezeti tag. A felsőszintű vezetés szakképzettsége kielégítő; 3 fő rendelkezik egyetemi végzettséggel, 1 fő felsőfokú technikumi végzettséggel. A gazdaság megerősödését elősegítette az, hogy a szakvezetésben 1966. óta nem történt változás, lényegében a termelőszövetkezet választott vezetőségét is csak kiegészítették 1969-ben. 23. Az üzemi szervezet változása A termelőszövetkezet vezetése és üzemi szervezete az előző időszakhoz viszonyítva lényegesen nem változott. A függetlenített vezetők és adminisztratív dolgozók létszáma változatlan, az összes dolgozóknak mintegy 10 százalékát teszik ki, ami jónak mondható. A mégnövekedett feladatok, a kollektív vezetés érvényesítése érdekében a választott vezetőséget kibővítették, jelenleg 13 tagja van, ebből 5 nő. A vezetőség mellett munkaügyi döntőbizottság és nőbizottság működik. A vezetőség havonta ülésezik, a legfontosabb határozatokat írásban közlik a szövetkezet tagságával. A termelési szerkezetnek megfelelően a vezetés szervezete is egyszerű. A szakmai irányítást a főmezőgazdász végzi a brigádvezetőkön keresztül. Az új sertéstelep vezetője az elnök közvetlen irányításával végzi munkáját. A munkaszervezet alapja továbbra is a brigád, illetve a munkacsapat rendszer maradt. A növénytermesztési munkacsapatokat a szezon-időszakokban feltöltik, általában 7—8 munkacsapatot szerveznek a feladatok ellátásra. A fogatosok a növénytermesztési brigádvezető közvetlen irányítása alá tartoznak. A műszaki dolgozók munkájának szervezése és összehagonlása a gépesítési brigádvezető feladata. Az állattenyésztők - a sertéstelep kivételével — külön brigádot képeznek. A termelőszövetkezet szervezeti felépítését a 2. ábra szemléleti. A termelőszövetkezet fejlődésének harmadik szakaszát jellemzi, hogy ebben az időszakban került bevezetésre — a későbbiekben finomításra — a pénzbeni munkadíjazás
