Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

IV. A Litkei „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

4. táblázat. Néhány fontosabb mezőgazdasági termék kötelező beadási árának és állami felvásárlási árának változása az egyéni termelők áruforgalmában az 1949. és 1955. években Megnevezés Ft/egység Év Kötelező beadási ár Állami (szabad és szerződéses felv.ár.) Búza q 1949 60,84,10 1955 75,02 280,14 Rozs q 1949 54,63,04 1955 69,03 239,75 Árpa q 1949 50,67,47 1955 53,245,62 Zab q 1949 50,56,67 1955 50,225,51 Kukorica q 1949 50,58,91 1955 48,52 251,11 Burgonya q 1949 21,92 1955 47,38 149,44 Vágómarha kg 1949 3,18 1955 2,73 6,85 Hízott sertés kg 1949 5,40 7,56 1955 5,93 19,22 Tehéntej 1 1949 0,75 1955 0,77 2,71 Tojás db 1949 0,51 1955 0,38 1,11 Azt azért meg kell mondani, hogy nemcsak rosszban volt részünk, sok jót is kaptunk a szocialista rendszertől. Ha lassan is, de azért fejlődtünk és velünk együtt fejlődött a falu is." A kötelező beadási rendszer társadalmi- gazdasági hatása a községben elsősorban abban jelentkezett, hogy néhányan — főleg az újonnan földhöz juttatottak — abbahagyták a mezőgazdasági munkát és a „biztosabb kenyér" reményében az iparban kerestek megélhetési lehetőséget, vagy a földet ugyan megművelték, de a mezőgazdasági tevékenységet csak másodlagos jövedelemforrásnak tekintették. A fiatalok szinte kivétel nélkül az iparban vagy a népgazdaság más területein kerestek — és találtak — munkalehetőséget. Ezzel kezdetét vette a község társadalmi átrétegeződése és a termelőszövetkezeti tagság későbbi elöregedésének veszélye is.