Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)
III. Az Abonyi „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története
A jövedelmi viszonyok ilyetén alakulása rendkívül élesen vetette fel az egyes ágazatok jövedelmezőségi helyzetének vizsgálatát és a tartalékok felderítésének szükségességét. A számítások eredménye alapján: A növénytermesztésen belül a kertészeten és szőlészeten kívül veszteségesnek bizonyult a borsó, dohány és burgonyatermesztés, az állattenyésztésen belül a borjúnevelés, növendékmarha hizlalás és a sertéstenyésztés. A szántóföldi növénytermesztés veszteséges ágazatait azonnal felszámolták, az állattenyésztésben pedig a kritikus pontokra (takarmányozási költség, elhullás) irányították a fő figyelmet. A kiegészítő üzemágak létesítésében, illetve megszüntetésében is a költség-jövedelem szemlélet vált uralkodóvá. Ezen a területen kezdetben is eléggé körültekintően jártak el. Szeszfőzde, gumiüzem, homokbánya, szállítás, építőbrigád, darálás és értékesítés (2 db zöldségelárusító hely) szerepelt a kiegészítő üzemágak listáján. Közülük a veszteséges gumiüzemet 1970-ben felszámolták, az építőipari tevékenységet társulási formában szándékoznak folytatni. Kiegészítő üzemági tevékenységet — a szállításon és a homokbányán kívül — csak a mezőgazdasági alaptevékenységi körhöz szorosan kapcsolódó területeken szándékoznak fenntartani. Összefoglalva: A „Ságvári" termelőszövetkezet első évéről a következő megállapításokat tehetjük: a) Az egyesült termelőszövetkezet vezetői számára legnagyobb gondot a személyi ellentétek elsimítása, a fellazult munkafegyelem és a vagyonvédelem megszilárdítása jelentette. A közös gazdaság érdekében történt erélyes és következetes fellépés feltűnően nagy létszámcsökkenést eredményezett. b) A vezetés minden szintjére megfelelő képzettségű szakemberek kerültek, akik a vállalatszerű gazdálkodás alapjait műszaki és gazdasági értelemben egyaránt lerakták. Az irányítási rendszer átszervezésével, az új munkaszervezet kialakításával (komplex brigádok), a termelési szerkezet egyszerűsítésével áttekinthetőbbé vált a gazdálkodás egész folyamata. Az egyes vezetők felelősségének pontos elhatárolásával, az eredményhez kötött jövedelemelosztási rendszer továbbfejlesztésével a technológiai fegyelem automatikusan megszilárdult. A számviteli munkában a gazdasági döntéseket megalapozó tevékenység uralkodó elemmé vált, súlypontja az ágazati és gazdasági költség-jövedelem elemzésekre helyeződött. c) Az egyesüléssel járó társadalmi-személyi problémákat súlyosbította a kedvezőtlen időjárás, amely a növénytermesztési ágazatokból (szántóföldi növénytermesztés, zöldségtermesztés, szőlő, gyümölcs) származó bevételt együttesen mintegy 8,8 millió Ft-tal csökkentette a tervezetthez képest. A tagság jövedelmi színvonalának tartása céljából a termelési alapok egy részét is mobilizálni kényszerültek, de ez ebben az évben országos jelenség volt. a növénytermesztés nyeresége az állattenyésztés vesztesége a kiegészítő tev. nyeresége 4 151 ezer Ft 1 718 ezer Ft 327 ezer Ft volt.
