Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

III. Az Abonyi „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

A gépüzem egy gépészmérnök vezetése alatt ugyancsak önálló azaz központi irányítás alatt álló — egység. Felelőssége a gépek üzemképességéig terjed. Javítással nem, csak karbantartással foglalkoznak. Jelentősebb munkaszervezeti egység még a szállító brigád, amely bérfuvarozást is vállal. A munkavállalásról a jövedelemelosztás formáinak változásáról a III. fejezetben már szóltunk. Kiegészítésként az ott elmondottakhoz csak azt fűzzük hozzá, hogy az ún. közös munkákban csak azok vehetnek részt, akik vállalási megállapodást kötöttek. Ilyen közös munkák az olyan idényszerűen jelentkező feladatok, amelyek nem sorolhatók valamely munkaszervezet hatáskörébe. (Pl.: a szénabetakarító gépek kézi munkaerővel történő kiszolgálása). A közös munkában való részvételnek azonban a területvállalás nem csak azért feltétele, mert az adott munka gépesítése nem megoldott, (pl. cukorrépa egyelés) hanem azért is, hogy a munkát vállalóknak a nyugdíj-évhez szükséges munkaalkalmat megteremtsék, illetve a munkafegyelmet szilárdítsák. Nem lenne ugyanis szükség a jelenlegi gépesítettség mellett a kukoricatermesztésben annyi munkaerőre, mint amennyit felhasználnak, de a foglalkoztatottságot a tagsági jog elengedhetetlenné teszi. A joggal azonban kötelezettség is jár. Ezt a kötelezettséget rögzíti a tagokkal kötött megállapodás egyfelől, másfelől viszont tiszta képet kap a vezetőség arra vonatkozóan, hogy munkavállalói jogukkal hányan akarnak élni. d) A termelés szerkezete és színvonala A nettó árbevétel a „Kossuth" utolsó évéhez viszonyítva 40%-kal (27,8 millió Ft-ról 38,9 millió Ft-ra) növekedett, ami messze elmarad a terület és taglétszám növekedés mögött. Az árbevétel szerkezete a következő: növénytermesztés 15,1 millió Ft 38,9% zöldségtermesztés 1,3 millió Ft 3,4% dinnye 0,7 millió Ft 1,8 % szőlő-gyümölcs 0,6 millió Ft 1,5 % állattenyésztés 15,2 millió Ft 39,0 % segédüzemek 6,0 millió Ft 15,4% Összesen: 38,9 millió Ft 100,0% A növénytermesztési ágazatokra jut az árbevétel 45,6%-a a „Kossuth" 60% körüli arányával szemben. Ez az arányeltolódás azonban nem jelent gyökeres szerkezetváltozást, hanem csupán a növénytermesztésre rendkívül kedvezőtlen időjárási behatásokat tükrözi. A szántóföldi növénytermesztés áruértékesítési tervét ugyanis csak 68,8%-ra, a kertészetét 47,6%-ra, a dinnyetermesztését 24,3%-ra, a szőlő- és gyümölcstermesztését 53,8%-ra tudták teljesíteni, az állattenyésztés árbevételi tervét viszont 21,7%-kal túlteljesítették. A túlteljesítés azonban kényszerhelyzet eredménye, mert a tagság jövedelmének biztosítása