Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

III. Az Abonyi „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

ABONY KÖZSÉG FÖLDRAJZI, TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI VISZONYAI Abony legújabbkori történetében mindig akadtak lelkes lokálpatrióták, akik a község történetének egyes fejezeteit megírták. Történetírásunk idejében a Községi Tanács VB. titkára, Györe Pál a községi történetírás mozgatója, az ő tolla alól kikerült tanulmány a környezetrajz forrása. Földrajzi fekvés A község Pest megye keleti részén, a ceglédi járásban, Ceglédtől 16, Szolnoktól 14 km-re fekszik. Igazgatási területe 22 204 kh, amely zömében a Tisza hajdani árterülete. Feltöltött területe a Monor-irsai halomvidék szélén, a Duna—Tisza közének homokhátságán fekszik. Folyóvize nincsen. Átlagos tengerszint feletti magassága 90 cm. Mély fekvése miatt számos belvízveszélyes területe van, amelyre az egyes dűlők nevei — pl. Kunér, Lengenádas, Piócás, Buzgány, Zsombékos — is utalnak. Éghajlati és talajviszonyok Éghajlatát az aránylag sok napsütés és csapadékszegénység jellemzi. Csapadék és középhőmérséklet 50 éves átlaga I. II. III. IV. V. VI. VIL vin. IX. X. XL XII. Évi Csapadék 27 29 31 42 58 59 54 48 40 46 51 39 524 Középhőmérséklet 1,8 0,0 5,7 11,0 16,6 19,9 22,1 21,1 16,8 11,1 4,8 0,4 10,6 Szélsőségesen csapadékos esztendőkben, mint amilyen pl. az 1970. évi volt, a sokévi átlagnak majdnem a háromszorosa is lehullik. (1970-ben 1 458 mm csapadékot mértek.) Az igazgatási területből: — mezőgazdasági müvelés alá vont 19 106 kh erdő 204 kh — nádas 36 kh fanét 1 061 kh belterület 1 797 kh Összesen: 22 204 kh