Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)
II. A Valkói „Új Élet" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története
0- 3 kh-ig 3- 8 kh-ig 8-15 kh-ig 15 kh felett földnélküli 235 fő 262 fő 69 fő 4 fő 13 fő Összesen: 583 fő A gazdálkodást 3.068 kat.hold területen kezdték meg. A terület megoszlása művelési áganként a következőképpen alakult: 2.681 kat.hold szántó, 70 kat.hold rét, 112 kat.hold erdő, 26 kat.hold tanyaterület, a fennmaradó 179 hold pedig egyéb. Az átlagos aranykorona érték 9,29 volt. Az állatállomány 93 lóból, 50 tehénből állott. A közösbe bevitt gazdasági felszerelések a következők voltak: 50 fogatos kocsi, 35 fogatos eke, 20 fogatos vetőgép, 20 ekekapa, 30 fogas és henger. A szövetkezet épületállományát a régi Vörös Lobogó Tsz által épített 15 férőhelyes szarvasmarha-istálló képezte. A közös munka nehezen indult meg. A tagság jelentős része őszre az iparban és más népgazdasági ágakban helyezkedett el. A vezetőség hagyta elmenni a tagokat azzal, hogy „úgysem tudja foglalkoztatni valamennyit". Télire pedig „engedélyt is adott más munkaterületen való munkavállalásra." Ősszel már igen erős ellenagitáció folyt a munkák megindítása ellen. A szövetkezet ellen agitálok úgy vélték: hogyha nem indul meg a közös munka, a felsőbb szervek kimondják a feloszlatást. Hatott ez az agitáció. Az embereket úgy kellett összefogdosni farosnak a vetőgépek után. A szántást a gödöllői gépállomás gépei, a vetést pedig a tagság végezte el. Az őszi kalászosokat, a kedvező időjárás mellett, jó magágyba helyezték el. Ősszel elvetettek 640 kat.hold búzát és 275 kat.hold árpát. Az őszi mélyszántást a gépállomás 500 holdon végezte el. A tavaszi munkáknál újból problémák jelentkeztek. A nem sok kézi munkát igénylő tavaszi árpát és kukoricát, takarmányrépát „sikerült időben magágyba juttatni, így mondhatjuk — ha nem is könnyen, de nagyobb zökkenők nélkül" — olvashatjuk az 1959—60-as gazdasági évről szóló közgyűlési beszámoló jegyzőkönyvében. A burgonya ültetésénél, ami kézierővel történt, már kezdtek a bajok jelentkezni. Az 500 kh-on 30 napig tartott, az úgyis késve megkezdett ültetés. A növényápolásnál, a paradicsom palántálásnál még csak fokozódtak a nehézségek. A tagság jelentős része húzódozott a közös munkától, a területek felosztását követelte. A vezetőség egy ideig ellenállt a tagság ezen követelésének, és csak akkor kezdte kimérni a kapásokat, amikor belátta, hogy másképpen nem lesznek a földek megművelve. Ez a kölcsönös huzavona meg is látszik a terméseredményeken. A gabona betakarításánál, a nyári zöldségfélék szedésénél, kapások betakarításánál a másik végletbe esett a vezetőség. A nyári zöldségfélék szedését a tagsággal bérmunkában végeztette el. 227.203 forintot fizetett ki bérmunkaként. A gabona betakarítását és cséplését, valamint a kapások betakarítását természetben fizették. A nyári és őszi betakarításért a következő volt a természetbeni kifizetés:
