Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

II. A Valkói „Új Élet" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

Kenyérgabona 456 q Takarmánygabona 236 q Burgonya 1.389 q Kukorica 610 q A főbb növények vetésterülete és holdankénti hozamai a következőképpen alakultak: Vetésterület Termésátlag Terv kh q/kh tény q/kh Búza 640 10,5 10,0 Rozs 79 11,3 8,0 Árpa 275 13,6 9,0 Kukorica 600 7,8 14,0 Burgonya 500 28,6 70,0 Cukorrépa 20 157,2 110,0 Búzából, rozsból, árpából és cukorrépából a termésátlagok meghaladták a tervezettet, a kukorica és burgonya átlagai messze alatta maradtak annak. Okát az ápolási munkák elmaradásával és a késői betakarítással lehet magyarázni. A részes betakarítás ellenére is a burgonyát csak decemberben, a kukoricát pedig 1961. januárjában takarították be. Oláh Mihály szerint: „Tetemesre tehető az a mennyiség is, amit a tagok munka végeztével, egymásnak falazva, illetéktelenül hazahordtak." Ugyancsak az ápolási munkák jelentős megkésésével és a „tagságnak a közössel szemben érzett felelőtlen magatartásával" magyarázható a zöldbabnál a 2.500 q-s, a borsónál az 1.970, a máknál a 46 q-s kiesés a tervezettel szemben. A szövetkezet állatállománya 1960. december 31-én a következő volt: Szarvasmarha: 142 db Sertés: 311 db Ebből: Ebből: Tehén 50 db Koca 99 db Előhasi üsző 7 db Süldő 123 db Növ. üsző 46 db Szopós malac 7 db Hízó 82 db Növendékbika 13 db Szopós borjú 12 db Hízó marha 14 db Ló: 93 db Az év folyamán a szövetkezet 14.300 db naposcsirkét vásárolt, melyet broiler-csirkeként értékesített. Az állatállomány a közös férőhelyek elkészüléséig a nagyobb istállóval rendelkező tagoknál volt elhelyezve. A szövetkezet az istálló használatáért — közös megállapodás alapján - használati díjat fizetett. Az állatok takarmányozását a közösből biztosították. A takarmányosok az állattenyésztő agronómus által összeállított normák alapján naponta