Donáth Frenc szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 2. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 7. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1973)

Szijjártó András: A tagság társadalmi összetételének, szakképzettségének és a szövetkezeti demokrácia érvényesülésének szerepe a létavértesi „Aranykalász" Termelőszövetkezet nagyüzemi fejlődésében

A gazdaság vezetése már korábban felismerte a munkafegyelemmel kapcsolatban jelentkező újabb — nem éppen veszélytelen — tendenciákat, s a nagyteljesítményű erőgépek vásárlásával egyidőben jobb munkát követelt traktorosaitól. Mivel kevesebb az erőgép, így gyakrabban kerülhet sor ellenőrzésre. A traktorosok és az „egyéb" fizikai munkások (szállítók, építők stb.) közül többen a technikai színvonal növekedésével egyidejűleg megemelt követelményeket úgy értékelik, mintha munkájuk vált volna nehezebbé. Ez a réteg feltehetően hamarosan a többség véleményével azonosul majd, hiszen ezt követeli a józan belátás, s erre ösztönzi őket minden bizonnyal tulajdonosi szemléletük is. Az eddig elmondottak összegezéseképpen megjegyezzük, hogy a tagság szakképzett és szakképzettséggel nem rendelkező csoportjainak magatartásában, munkához való viszonyában pozitív és negatív színezetű elemek keverednek. Kétségtelenül túlsúlyban vannak azonban a szövetkezet és az egyén számára hasznos, eredményeket hozó megnyüvánidások (a szakmunka kvalitásainak elismerése, munkajavaslatok gyakorisága, önálló problémamegoldás, a munkafegyelem megsértőinek nyílt figyelmeztetése). Az a körülmény, hogy a tagság említett csoportjai között — a vizsgált kérdésekben — találtunk némi különbséget: természetes. Jelzése annak, hogy a létavértesi „Aranykalász" Termelőszövetkezet tagsága — részben korábbi társadalmi viszonyokra is visszavezethetően — sokszínű, megnyilvánulásaiban, szokásaiban sajátosan változó, de alapvetően igyekvő, a nagyüzemi fejlődést elősegítő emberek közössége. III. A SZÖVETKEZETI DEMOKRÁCIA ÉS A VEZETÉS NÉHÁNY GYAKORLATI KÉRDÉSE A LÉTAVÉRTESI „ARANYKALÁSZ" T KI Y M KIASZÖYETK iïZETB KN Tanulmányunknak ebben a fejezetében megkíséreljük bemutatni a termelőszövetkezet vezető testületeit, munkájukat, a fontosabb döntések megszületésének körülményeit, a tagság szerepét, aktivitását stb. E célkitűzésünk megvalósítása közben — elemzéseink során — legfőképpen két fontos szempontot veszünk figyelembe. Ezek egyike a történetiség. Ahol csak módunk nyílott, igyekeztünk korábbi adatok felkutatására, hiszen a nagyüzemi átalakulás nem egyik napról a másikra lezajló folyamat. A jelenlegi helyzet megítélése lehetetlen a múlttal való összevetés nélkül. Másfelől igyekszünk kiemelni a vizsgált termelőszövetkezet vezetésének gyakorlatából azokat a momentumokat, amelyek — tapasztalataink szerint — ösztönzőleg hatottak (vagy jelenleg is hatnak) a nagyüzemi fejlődésre. 1. A termelőszövetkezet vezető testületei és azok munkája A termelőszövetkezeti törvény 15. §-a (1) bekezdése szerint „A termelőszövetkezet testületi vezető szervei: a közgyűlés (küldöttgyűlés), a vezetőség és az ellenőrző bizottság". Az említteteken kívül működő egyéb szervek és bizottságok tevékenységével tanulmányunkban nem foglalkozunk.