Donáth Frenc szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 2. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 7. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1973)

Szijjártó András: A tagság társadalmi összetételének, szakképzettségének és a szövetkezeti demokrácia érvényesülésének szerepe a létavértesi „Aranykalász" Termelőszövetkezet nagyüzemi fejlődésében

A táblázat adatai jól érzékeltetik, hogy a korábban egyéni gazdálkodást nem folytatók közül is vannak jónéhányan, akik ma növénytermesztésben, állattenyésztésben dolgoznak. És találhatunk nem kevés olyan kis- és középparasztot, akik ma munkás típusú beosztásban tevékenykednek. A termelőszövetkezet létrejöttével, majd fejlődésével kapcsolatban kialakult munkakörök elfoglalásában azonban nem ez a jellemző tendencia. Mindent összevetve, a létavértesi „Aranykalász" Termelőszövetkezet nagyüzemi átalakulásában alapvető szerepet játszanak azok a volt kis- és középparasztok (illetve gyermekeik), akik vonzódtak a technikához és a gazdaság neveltjeiként lettek traktorosok, műhelymunkások. Vannak gazdaságok (pl. a már említett belvárdgyulai Közös Űt), ahol a szövetkezeti vezetés inkább kívülről (iparból, gépállomásról) jött szakképzett munkaerővel töltötte be a már említett beosztásokat. Ennek a társadalmi vonatkozású gyakorlatnak többek között az lett az eredménye, hogy erősen munkás szemléletűvé vált a tagság eme —• kétségtelenül képzettebb — része. A létavértesi „Aranykalász'

1

'' Termelőszövetkezetben ezzel szemben jobbára tulajdonosi érzületű a tagság munkás típusú beosztásokban dolgozó rétege. A kérdéssel tanulmányunk további fejezetében még részletesen foglalkozunk. 6* IVA