Donáth Frenc szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 2. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 7. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1973)
Dr. Fülöp Imre : A létavértesi „Aranykalász" Termelőszövetkezet története
tagsága egyhangú szavazással Juhász István főállattenyésztőt, Belgyár András neveltjét választja meg elnöknek 1969. év augusztus 22-én. És bár Belgyár András elvesztése súlyos csapás volt, az emberek megnyugszanak, mert bíznak az új vezetőben, támogatják, segítik. Juhász István vezetésével a szakemberek, a tagság szorgalmas munkája nyomán teljesülnek az 1969. évi tervek, gondosan készülnek a következő esztendőre. Nincs megtorpanás, visszaesés. A 10 év alatt összeforrt tagság és a vezetők eredményesen dolgoznak tovább, tisztességgel gondoskodnak az elhunyt családjáról is. A létavértesi „Aranykalász" Termelőszövetkezet 12 éves fejlődése méltó emlékmű Belgyár Andrásnak. A létavértesi „Aranykalász" Termelőszövetkezet 12 éves fejlődésének új szakasza az, amely 1967. évvel vette kezdetét és 1971. évvel, ameddig történetünk figyelemmel kíséri, nem is zárult le. De az eddigi éveket méltán nevezhetjük a felgyorsult ütemű fejlődés szakaszának. Ebben a fejlődési szakaszban alakult ki a sok tekintetben szakosodott korszerű, magas termelési szintet állandósítani képes növénytermesztés és a nagyüzem más fontos ismérve. Tovább folytatódott a sertéstenyésztés kiemelkedő ütemű fejlesztése, uralkodó állattenyésztési ágazattá válása, a szinten tartott szarvasmarha-tenyésztés mellett. Ebben a szakaszban kialakult a nagyüzemi kukoricatermesztés és a sertéstenyésztés, hizlalás, mint a termelőszövetkezet fő profilja. Tovább fejlődött a termelőszövetkezeti tagság politikai tudata: ma már magáénak tudja és tartja a szövetkezetet. Ennek következtében fokozódik is a munkavégzés, nőtt a jövedelem, az életszínvonal. A termelés, a gazdálkodás értelme változatlanul a tagok jólétének szolgálata, szoros összefüggésben az üzemi és népgazdasági érdekekkel. Az „Aranykalász" Termelőszövetkezetben sikerrel és eredményesen folyik az egyéni, a szövetkezeti és a társadalmi érdek egyeztetése. Nagyon tanulságosak azok az általánosságban összefoglalható tapasztalatok, hogy lehetséges a kifejezetten vállalatszerű, fegyelmezett, egyéni felelősséggel történő egyszemélyi vezetés összehangolása a szövetkezeti demokrácia egészével és elemeivel anélkül, hogy valamelyik is sérelmet szenvedjen. A termelőszövetkezeti tagság elismeri a közösség érdekében eredményesen dolgozó egyszemélyi felelős vezetést. A politikailag és szakmailag felkészült vezető betartja a termelőszövetkezeti demokrácia minden követelményét. A termelőszövetkezet képes a hagyományos termelési struktúrát összeegyeztetni a legkorszerűbb agro- és zootechnikai módszerekkel, a tagok foglalkoztatásának kötelezettségét a műszaki fejlesztéssel, a gyorsuló ütemű tökebefektetést a tagság életszínvonalának emelésével, a termelés szerkezetét és a gazdálkodást a népgazdaság indirekt, közgazdasági jellegű irányítási rendszerével. Létavértesen a gazdaságirányítás új rendszere — az időszakonként szükséges módosításokkal — alkalmasnak bizonyult az alapvető népgazdasági és üzemi érdekek összehangolására, a mezőgazdasági termelés ösztönzésére, az üzem fejlődésének biztosítására. Befejezés helyett Elmúlt 12 esztendő. Az „Aranykalász"Termelőszövetkezet ereje teljében készül fejlődésének újabb szakaszára. Az élet nem áll meg, nem túr pillanatnyi tétlen ünneplést sem. Az évfordulókat csak „menetközben" lehet ünnepelni, csak egy pillantást lehet visszatekinteni, mert minden figyelem, energia már a jövőt kémleli, már az újabb feladat kidolgozására irányul.