Donáth Frenc szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 2. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 7. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1973)

Dr. Fülöp Imre : A létavértesi „Aranykalász" Termelőszövetkezet története

A termelőszövetkezetek vezetői behatóan elemzik saját helyzetüket, eredményeik összetevőit, a hibák okait. A napi operatív munka mellett „dolgozik az agytröszt", számításokat, vitaanyagokat készítenek, variációkat állítanak össze — tervezik a jövőt. — De nem bezárkózva dolgoznak, hanem ,,lent és fent" kutatják a véleményeket, információkat gyűjtenek. A vezetők tárgyalnak, beszélgetnek országos, megyei, járási vezetőkkel. Elmondják céljaikat, kérik a véleményeket, javaslatokat. Az elnök megyei tanács vb tag, tevékenyen részt vesz a távlati koncepcióval kapcsolatos döntésekben, jól ismeri a megyei célokat. Egyirányban akarnak haladni a népgazdasági elvárásokkal. A szövetkezet több mint ezer tagjának többsége tudja, min dolgozik a vezetés. A gazdát is megkérdezik, mi a véleménye az eddigiekről, mit tettek jól, mit lehetett volna jobban és merre vezessen az út a jövőben ? És a gazda „nyilatkozik" is. A létavértesi „Aranykalász" Termelőszövetkezet ezekben a hetekben egyetlen nagy koncepciót kimunkáló, variációkat vitató, tervező kollektíva. A szövetkezeti demokrácia élő, eleven és tevékeny szerepet tölt be a jövőt felvázoló távlati tervek kialakításában. Nagyon nagy ez a szerep, és nagy erőt jelent majd a tervek végrehajtásában is, mert a sajátjuk lesz a terv, maguk alakítják ki, érzik, tudják, hogy értük van. Milyen alapvető célok jellemzik a távlati fejlesztési koncepciót ? A szövetkezet természeti és közgazdasági viszonyainak elemzése, a 12 év gazdasági eredményei, a létrejött nagyüzemi feltételek értékelése alapján tűzték ki a termelés további fejlesztését, a termelőerők növelését, a gazdaságosság fokozását. Alapvető célkitűzés marad a jövőben is a termelés jövedelmezőségének fokozása, a tagság jólétének növelése. A tagok közösből származó jövedelmének biztonsága érdekében azt tervezik, hogy 1975. évre a részesedési alap 30—50%-át tartalékolják. A jövőben nemcsak magas jövedelmet, biztos megélhetést, állandó munkalehetőséget teremt a termelőszövetkezet a tagjainak, hanem gondoskodnak az elemi kár esetén is a tervezett jövedelem-színvonal kielégítéséről. Sokrétűbbé, szélesebbé és komplexebbé teszik a dolgozókról való gondoskodást, növelik a politikai, kulturális, szakmai oktatás követelményeit és színvonalát. A biztonságosan magas jövedelmíí tagság szellemi, tudati vonatkozásban is gazdagabbá válik a közeljövőben. Az alapvető üzemszervezési módszereket is úgy finomítják, úgy fejlesztik, hogy a műszaki fejlesztés a tagok érdekeit szolgálja. Megítélésem szerint újszerű és a helyi körülmények gondos és sokoldalú mérlegelése alapján döntöttek az ún. belső és külső kör kialakítása vonatkozásában. Konkrétan arról van szó, hogy az „Aranykalász" Tsz területe hosszan elnyúlik a község határában Pocsajtól—Újlétáig. A Pocsaj felé eső határrészek 10 km távolságra vannak. A tagság a távoli határrészeket nehezen és időveszteséggel közelítheti meg, ez a termelő tevékenységet hátráltatja, de vitákra is okot adhat. Azt tervezik, hogy a községtől 2—3 km-re lévő területeken (belső kör) kialakítják a kézi munkán és istállótrágyázáson alapuló forgórendszert, míg a távolabbi területeken (külső kör) komplexen gépesítve, vegyszeres művelésű vetésforgót (kalászos, kukorica, lucerna) alakítanak ki. A rendszer kialakításához 1971. évben hozzákezdtek és a tervek szerint 1973—74. években a koncepciót megvalósítják. Korszerű üzemszervezési, a magas igényű agrotechnikai módszerek alkalmazása