Donáth Frenc szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 2. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 7. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1973)

Dr. Fülöp Imre : A létavértesi „Aranykalász" Termelőszövetkezet története

Amint látjuk Nagyléta község mint régi település mindig valakinek a birtoka volt és az ekkori leírások, történetírók a falu és a nép „gazdáiról és urairól" írtak, a dolgozó emberekről nem. Arról is írnak, hogy a férfi napszámbér 1,60, a női 1 korona volt nyáron. Télen ennek fele vagy kétharmada. A dolgozó nép nélkülözéséről, sokak nyomoráról nem ejtenek szót a feudalkapitalista krónikások, de a Bihar vármegye és Nagyvárad című Encyklopédia egy helyütt, mintegy megnyugtatásként megemlíti, hogy ,,a munkás nép általában józan, szorgalmas és megelégedett, mert legtöbbnyire állandó munkása gazdájának, s az úgynevezett szocialisztikus tanokat nem fogadja be." A régi lexikonok, monográfiák és encyklopédiák tanulmányozása közben arról győződünk meg, hogy tulajdonképpen évszázadokon keresztül a községben alig volt fejlődés, ha csak azt nem tekintjük annak, hogy egy-egy időszakban más-más nemesi család vagy úrbirtokos volt a község „gazdája". Arról is hírt adnak korabeli írások, hogy Nagyléta község az adott viszonyok és körülmények között mindig jobb módú volt a környező falvaknál. Korabeli írások „vallanak" a nagylétai paraszt szorgalmáról, tisztességéről, föld-és állatszeretetéről, termelési és tenyésztői hozzáértéséről is. Lakossága túlnyomó többségében mezőgazdaságban dolgozott, hiszen ipara lényegében nem volt és ma sem jelentős. Birtok- és társadalmi viszonyok a felszabadulás előtt és a földreform hatása. Nagyléta község tipikusan a kis- és középparasztok községe volt. így tudta ezt a közvélemény is, és így vélekedtek magukról a „létaiak" is. A korabeli statisztikai adatok részben alátámasztják e vélekedést, részben ezért másra is utalnak. íme a hivatalos statisztika 1935 évről : (3) Megnevezés Családok Földterület Megnevezés száma kat. hold Összes földterület 14665 Birtokosok száma 2019 — 1 kat. hold alatt 627 276 1— 5 kat. hold között 775 2075 5—• 50 kat. hold között 595 7259 51—100 kat. hold között 12 802 101—500 kat. hold között 8 1531 501 kat. holdon felül 2 2722 A Központi Statisztikai Hivatal által kiadott 1935. évi adatok nyilvánvalóan nem a paraszti rétegeződés marxista módon történő elemzése szempontjából készültek, hiszen pl. egy kategóriába veszik az 5 holdas kisparasztot, aki már 2—3 gyerek mellett nem tudott megélni a földjéből, azzal az 50 holdas gazdag paraszttal, aki pedig külső „segítség" nélkül nem tudta megmunkálni birtokát. Ezeken