Donáth Frenc szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 2. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 7. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1973)
Dr. Fülöp Imre : A létavértesi „Aranykalász" Termelőszövetkezet története
a birtokokon már jó néhány feles árendás cseléd dolgozott, vagy pedig földje egy részét bérletként dolgozta meg a kisparaszt. Ennek ellenére is árulkodik a statisztika, elmondja, hogy 10 embernek volt 100 kat. holdnál több földje, összesen 4253 kat. hold. Ezen belül 2 család birtokolt a nagylétai földből 2722 kat. holdat, lényegesen többet, mint az az 1402 minden bizonnyal többgyermekes család, akiknek összesen 2351 kat. hold földterülete volt. Tehát egy családra átlagosan nem egészen 2 kat. hold jutott. Ebben a helyzetben találta Nagyléta községet a felszabadulás, illetőleg az ezt követő földreform. A 600/1945 M. E. számú rendelet alapján kiosztott ingatlanokból az 1947. április 18-án keletkezett jegyzőkönyv szerint 242 nagylétai lakos kapott földet, összesen 776 kat. hold 1388 négyszögölet. 1 főre tehát átlagosan 3 kat. hold és 263 négyszögöl jutott. (4) Hova lettek Nagyléta község nagybirtokosai, mi történt velük, hogy a földreform csak viszonylag kevés földet tudott juttatni a nincsteleneknek, illetve az arra jogosultak számára ? A rendkívül szövevényes földbirtok mozgást ma már lehetetlen nyomon követni. A régi telekkönyvi bejegyzések pontatlanok, részben hiányoznak. Arra viszont még sokan jól emlékeznek Nagylétán, hogy a két világháború között a nagybirtokosok jó része „elkótyavetyélte "a földjét. A szorgalmas, a földszerető, jól is gazdálkodó nagylétai parasztság egy része apránként ezeknek a területeknek jó részét felvásárolta. A nagylétai parasztság egy része nemcsak jól termelt és jól gazdálkodott, hanem megtanulta azt is, hogy saját állatával, termékével kereskedjen is. Igyekeztek jól kihasználni geográfiai helyzetüket Erdély és a Nagy-Alföld kapujában. A gazdálkodás és a termék-kereskedelem célja a, földszerzés volt. Ha Nagylétán volt eladó föld, azt megvásárolták, azt nem igen vehette meg más községbeli „idegen", de a nagylétai parasztemberek egyrésze megvásárolta a környező községekben eladó földek jelentős részét is. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével egy időben végrehajtott földrendezések, tagosítások jegyzőkönyvei tanúskodnak arról, hogy a nagylétai gazdákból Vértesen 205 családnak 451, Kokadon 105 családnak 328, Újlétán 83 családnak 278 kat. hold „bebírása" volt. De megtalálható volt a nagylétai tulajdonos Almosdon, Pocsajon, sőt Monostorpályiban is. Amolyan „gazdaközség" volt tehát Nagyléta, de természetesen a mezőgazdaságból élő lakosság többsége szegény paraszt, kisparaszt volt, ugyanakkor szép számmal akadtak cselédek, részesmunkások és még kubikosok is. A földreform Nagyléta községben sajátos módon nem változtatta meg lényegesen a háború előtt és alatt kialakult birtokviszonyokat. A felszabadulás után a demokratikus fejlődés lehetősége egyrészt időlegesen stabilizálta a kis- és középparaszti gazdálkodási formát, a gazdag parasztok anyagi szempontból tovább erősödtek, másrészt a szegényparasztok kisebb része tudta, nagyobb része érezte, hogy a kialakult helyzet nem jelenthet végleges megoldást. A Magyar Kommunista Párt helyi szervezete az 1944. év végén alakult meg. Az országos politikájának megfelelően harcot hirdetett az „igauzsora" ellen, a cselédek sorsának javításáért, a bérleti díjak csökkentéséért, stb. A nagylétai gazdasági-társadalmi helyzetnek megfelelően a legerősebb szervezet a Független Kisgazda és Polgári Párté lett. Az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek is kisgazdapárti képviselője lett, aki nem is egészen „kisgazda" volt, hiszen 100 kh körüli birtokkal rendelkezett, ezen belül tekintélyes szőlőterülettel is. Nehéz politikai harcok
