Donáth Frenc szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 2. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 7. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1973)

Dr. Fülöp Imre : A létavértesi „Aranykalász" Termelőszövetkezet története

nyugdíjévarányos korpótlék a 20,— Ft 2%-a 0,40 Ft x 11 év = 4,40 Ft 4,40 Ft x 250 = 1 100 Ft 26 100 Ft A nyugdíjé varányos kor pótlék elsődleges céja, hogy a termelőszövetkezetben megöregedő, fizikai munkát végző tagok nyugdíjba vonulás előtti jövedelmét bizonyos mértókig függetlenítse a munkaképesség csökkenésétől, másrészt előnyösebb nyugdíjalapot teremtsen. A módszer jelentőségét abban is látjuk, hogy intézményesen, rendszeresen nem szociális címen oldja meg a kiöregedő tagság szövetkezeten belüli anyagi támogatását úgy, hogy egyben a csoporttulajdonosi szemléletet is erősíti." Örvendetes tény, hogy a termelőszövetkezet közgyűlésén közel 1000 tag egyhangúlag (a fiatalok is) fogadta el az új rendszert. Tény, hogy a szövetkezeti rendszerünkben a módszer újszerű, de a népgazdaság más szektoraiban a korcsoportos fizetési besorolás, a szolgálati idő szerinti előléptetés stb. alkalmazott elv. Elismerés illeti a termelőszövetkezet vezetőit a gondolatgazdag elemző munkáért, az idős tagok érdekeinek szolgálatáért és kezdeményező lépésükért. Véleményem szerint ezt vagy ehhez hasonló módszert egyre több termelőszövetkezetben fognak rövid időn belül alkalmazni. A módszer alkalmazásával az 1971. évben 875 fő 416 ezer Ft-ot kapott nyugdíjé varányos bérpótlék címén. A részes (%-os) művelésnél is van új vonás. A %-os kaszálást vállaló tag tavaszszal megkapja a területet, és az egész évi kaszálást, betakarítást el kell végeznie. Közös és egyéni érdeket egyaránt szolgál ez az intézkedés azzal szemben, hogy korábban minden kaszálás előtt lett kimérve a terület. Újból rendezik a termény vásárlás rendszerét is. Megváltozik a felvásárlási ár, igazodva az állami árakhoz. A szociális és kulturális juttatás ismét módosul. Bevezetik a betegségi, tanulmányi segélyt és az évi fizetett szabadságot. Minden hónapban ledolgozott 22 nap (8 órás) után 1 nap fizetett szabadság jár, és 1 munkanapra jutó átlagkereset illeti meg. A termelőszövetkezet vezetőségének engedélye alapján tanuló termelőszövetkezeti tagnak naponta 0,75 munkaegységet írnak jóvá. Kitűnő ösztönzés ez a tanulásra, a továbbképzésre. Továbbra is nagy gondot fordítanak a tagok háztáji gazdálkodásának támogatására. Nemcsak a takarmányvásárlási lehetőség, a részes szénabetakarítás fenntartásával, hanem a „háztáji munkanap" jóváírásával is. A háztáji gazdaságból a közös gazdaságon keresztül értékesített hízómarháért (1 q = 5 nap), tejért (1 lil = 1 nap) és hízott sertésért (1 q = 2 nap) munkanap-jóváírásban részesülnek. A nagyüzemi értékesítés után járó mennyiségi felár 50%,-a a tagot illeti meg. Ennek az ösztönző rendszernek is szerepe van abban, hogy az 1970. évi 7 millió Ft-tal szemben az 1971. évben 9,2 millió Ft volt az értéke a közös gazdaságon keresztül forgalmazott háztáji terméknek. Különösen nagy a növekedés a hízott sertésnél (3,2 millió Ft-ról 4,5 millió Ft-ra) és újszerű, hogy a tsz a tojás-értékesítést is vállalta, holott közös baromfitartás nincs. (400 000 db-ot értékesítettek 500 000 Ft értékben). Ennek a kapcsolatnak a gazdasági oldala is nagyon jelentős, de sokkal fontosabb a politikai, mozgalmi vetülete. Tovább erősíti a tulajdonosi szemléletet