Donáth Frenc szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 2. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 7. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1973)

Dr. Fülöp Imre : A létavértesi „Aranykalász" Termelőszövetkezet története

A tagság közösből származó jövedelmének rendszere már 1961. évben többcsatornás volt: a) munkaegység-részesedés b) részes munkából származó jövedelem c) prémium d) kedvezményes termény vásárlás e) járadék-kiegészítés f) szociális juttatások, ezen belül: — szülési segély — házassági segély — temetkezési segély Az 1963. évben kiegészül a jövedelem-részesedés rendszere. Főbb változások a következők : — bevezetik a munkaegység értékének kiegészítését a növénytermesztők és egyéb területen dolgozók közötti bérfeszültség csökkentése, illetve megszüntetése érdekében. Kimondják, hogy területet (részes művelés) vállalhat a nem növénytermesztő is, de aki területet vállal, az abból a növényféleségből nem részesül munkaegység-kiegészítésben. Nem a növénytermesztésben dolgozó termelőszövetkezeti tag saját munkaterületén szerzett munkaegységre 10 Ftjme. kiegészítő díjazásban részesül. — A kedvezményes termény vásárlás árait rendezik, pl. a búza ára 224,— Ftról 240,— Ft-ra, a szalma ára 24,— Ft-ról 60,— Ft-ra emelkedik. Rendezik a vásárolható termékek maximális mennyiségét is. — Betegség esetén a törvényben előírtnál több táppénz juttatását határozták el. A segélyezés csatornáit kibővítik. Segélyre jogosult lesz a tényleges katonai szolgálatra bevonult termelőszövetkezeti tag is. — Bevezetik a tanulmányi ösztöndíj rendszert 1—1 fő számára a debreceni Agrártudományi Főiskolán és a Mezőgazdasági Technikumban. Kötelezővé teszik évente l-l vezetőnek külföldi tanulmányúton való részvételét, közgyűlési beszámolót írnak elő számára. A költségeket a kulturális alapból fedezik. A jövedelemrészesedési rendszert az 1969. évben továbbfejlesztik. A háztáji földre való igényt és mértékét, valamint az évközbeni módosulás kérdéseit 44 pontban teljesen egyértelműen rendezik. A szabályozás minden lehetséges esetre előírja a követendő gyakorlatot. Ez is a tagok érdekében történik, de figyelembe veszi a tag kötelezettségeit is, a közös gazdaság érdekeit is. Új intézkedés pl. a háztáji terület trágyázásának szabályozása is. A közös gazdaság köteles arányosan trágyázni a háztáji területeket, de a tag trágyázási hozzájárulást fizet: 160 kéve leveles kukoricaszár október 31-ig vagy 320,— Ft/kh. Az 1969. évben kidolgozták a háztáji megváltásának rendszerét is. Lehetőséget adnak egyes tagoknak arra, hogy a korábban hozott rendelkezéseket — mindenki köteles maga művelni a háztáji területét — nem sértve, élvezzék a háztáji föld jövedelmét. Aki írásban lemond a háztáji földjéről, az 100 négyszögölenként 3 q csöves kukoricát kap hazaszállítva, 30%-nál nem nagyobb víztartalommal. A katonai szolgálatot teljesítő tagnak is jár a megváltás szerinti 24, illetve 48 q csöves kukorica vagy az ára, a művelési díj levonása mellett. A termelőszövetkezet régi tagjainak megbecsülését szolgálja a nyugdíj évekkel arányoskorpótlék rendszere, amely az 1970. évtől érvényes. Lényege: a megszakítás nélkül termelő-