Donáth Frenc szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 2. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 7. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1973)
Dr. Fülöp Imre : A létavértesi „Aranykalász" Termelőszövetkezet története
Me: db Megnevezés 1960. 1962. 1963. Megnevezés években Aranykalász Tsz Szarvasmarha 147 476 340 tehén : 52 91 90 Sertés 821 1740 2233 koca: 80 207 190 Juh 660 908 1644 Kossuth Tsz Szarvasmarha 146 235 242 tehén : 53 55 47 Sertés 419 921 981 koca: 118 81 124 Juh 248 559 731 lat, hízottsertés-értékesítés lényegesen kedvezőbb az ,,Aranykalász' " Termelőszövetkezetben. Egy tehénre jutó évi átlagos tej hozam az 1964. évben az „Aranykalász" Termelőszövetkezetben 3065 liter, a „Kossuth" Termelőszövetkezetben 2257, egy nyírt juhra jutó gyapjú az „Aranykalász"-ban 4,9, a „Kossuth" Termelőszövetkezetben 4,0 kg. A hízott sertésnél 1 kg súlygyarapodáshoz felhasznált abraktakarmány az ,,Aranykalász"-nál 4,6 kg, a „Kossuth"-nál 5,8 kg. Az „Aranykalász" Termelőszövetkezetben tehát, ha méreteiben 3 év alatt nem is alakult ki komoly állattenyésztés — kivétel a sertés —, de elfogadható színvonalat értek el. Az első szakasz főbb jellemzőinek összefoglalása: Mindent egybevetve a létavértesi „Aranykalász" Termelőszövetkezetnél már az első fejlődési szakaszt is pozitívan lehet értékelni. Alapjaiban zökkenésmentesen — jelentős károkat nem okozó bizonytalanságokkal — indultak meg a nagyüzemi gazdálkodás útján. Kialakították a gazdaság vezető garnitúráját, megteremtették a politikai és szervezeti stabilitást, a rendszeres bővített újratermelés alapjait. Melyek voltak az eredmények főbb összetevői ? A megalakulás kedvező politikai — társadalmi légkörben történt. A pártszervezet politikai-nevelő munkája eredményesen segítette át a belépett dolgozó parasztokat a bizonytalanság, a bizalmatlanság, a perspektívátlanság veszélyes időszakain. A politikai, szakmai, kulturális nevelésre kezdettől fogva — erejükhöz mérten — nagy gondot fordítottak. Érvényesült a párt megfontolt ellenőrzése, a szakmai vezetés támaszkodott a pártszervezetre, a pártvezetés politikailag segítette a szakmai munkát, ha szükség volt rá a „népszerűtlen" feladatok végrehajtásában is (fegyelmezés, beruházás, vezetők tekintélye stb.). A vezetés a követelményeknek megfelelő színvonalú, a tekintélyes kis- és középparasztok aktívan vezettek, komolyan vették a termelőszövetkezeti demokráciát, embercentrikus szemlélet dominált a legfontosabb intézkedéseknél (háztáji föld, szociális juttatások, szőlő „beszámítása" stb.)
