Donáth Frenc szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 2. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 7. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1973)

Dr. Fülöp Imre : A létavértesi „Aranykalász" Termelőszövetkezet története

területi változásai inkább statisztikai, mind lényegi jelentésűek. Ezek okaival azért nem is foglalkozunk. A gazdálkodás színvonalának megítélése szempontjából néhány fontos mutató a következőképpen alakul : Me : millió Et Megnevezés 1960. 1962. 1963. években Aranykalász Tsz Halmozott termelési érték 15,1 29,3 31,9 Szövetkezeti bttó jövedelem 12,8 15,4 18,2 Felhalmozás 1,8 4,6 5,5 Személyes jövedelem 8,3 9,9 11,7 Közös vagyon 17,8 25,2 32,9 Tiszta vagyon 11,0 15,9 21,6 Kossuth Tsz Halmozott termelési érték • 11,5 12,3 Szövetkezeti bttó jövedelem • 4,9 7,1 Felhalmozás • 0,6 1,9 Személyes jövedelem • 3,6 4,9 Közös vagyon • 9,5 13,0 Tiszta vagyon • 3,5 5,4 Az Aranykalász Termelőszövetkezet 1962. évre, de még inkább 1963. évre ará­nyait tekintve, már többet termel egységnyi területre vagy egy dolgozó tagra, de 100,—• Ft személyes jövedelemre vetítve is, mint a korábban alakult Kossuth Termelőszövetkezet. Különösen szembetűnő a felhalmozási arány különböző alaku­lása. Az „Aranykalász" Termelőszövetkezetben 1962. évben közel felét (47%-át), 1963. évben hasonló arányát halmozták fel a személyes jövedelemnek. A „Kos­suth" Termelőszövetkezetben 1962. évben mintegy 15%-a, míg 1963. évben — bár komoly a fejlődés itt is — még mindig csak 38,5%-át halmozták fel a személyes jövedelem volumenének. A „Kossuth" Termelőszövetkezetnél a növekedés üteme egyes területeken meghaladja az „Aranykalász"-ét. Azonban ez egyrészt az ala­csonyabb bázisról való fejlődést tükrözi, másrészt a megalapozottsága is vitatható, hiszen a termelés nem nőtt gyorsabban, továbbá a volumenek arányai elmaradtak az „Aranyktlász"-étól. Az „Aranykalász" Termelőszövetkezet tehát a megalakulás utáni első években, fejlődésének első szakaszában már komoly erőfeszítéseket tett a bővített újratermelés alapjainak megteremtésére, fejlesztésére. Az állatállomány fejlődésének tendenciája is közel azonos. Mérsékelten növek­szik a szarvasmarha-állomány, ezen belül ingadozik, de mindenképpen alacsony a tehénlétszám. A számokból kitűnik a szarvasmarha-vásárlás ténye és a saját tenyésztés alacsony volta. Mindkét termelőszövetkezetben megduplázódik a sertés­állomány, saját tenyésztésből. A hagyományos sertéstenyésztés mindkét termelő­szövetkezetben a fő állattenyésztési ágazattá fejlődik. Az egy kocára jutó szaporu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom