Donáth Frenc szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 2. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 7. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1973)
Dr. Belák Sándor és Nemes Kornélia: A zalavári „Új Idők" Termelőszövetkezet története
A tagok felfogásáról és szándékáról tájékoztatja a vezetést az évenkénti családlátogatás. A termelőszövetkezet vezetői, a vezetőség tagjai felkeresik a tagokat és elbeszélgetnek. Nemcsak arról, amit a szövetkezet vezetése tervez, de nem kevésbé arról, amit a tsz tag és családja gondol a közös gazdaság munkáiban való részvételéről az elkövetkező esztendőben. A vezetés a szerzett tapasztalatokat összegyűjti, kiértékeli. A tagok helyesléssel fogadták ezt a kezdeményezést. A termelőszövetkezet, mint vállalat és a tagok, mint munkavállalók elgondolásainak egyeztetése nemcsak tájékoztatja a vezetést a következő év várható munkaerőhelyzetéről, de garanciát nyújt a kiegyensúlyozott tervezésre és irányításra. Nem szükséges kommentálni ennek jelentőségét, amelyet az ,,Uj Idők" vezetése felismert. Kiderül ez abból is, amilyen módon a termelőszövetkezet legutóbbi alapszabálya elősegíti és szabályozza a munkavállalás előzetes írásos megállapítását. Az 1972-ben elfogadott alapszabály kimondja, hogy azok a tagok, akik a termelőszövetkezet közös munkájában állandó jelleggel részt vesznek, év elején kérhetik nyilvántartásba vételüket és a munka végzésére a vezetőséggel havi ütemezésben állapodhatnak meg. Viszont állandó jellegű munkát a termelőszövetkezet elsődlegesen csak tagjai részére biztosít. Am a rendszeres munkavégzést vállaló családtagoknak is igen figyelemreméltó jogokat és kedvezményeket biztosít. Ők a tagokkal azonos teljesítményi előírások, munkadíjazás, fizetett szabadság, szülési szabadság feltételei mellett vehetnek részt a munkában. Sőt a tulajdonos tagokat megillető jogok egy részét is gyakorolhatják. Az alapszabály kimondja, hogy a rendszeres munkavégzést vállaló családtagok „jogosultak résztvenni tanácskozási és javaslattételi joggal a közgyűlés és meghívás alapján egyéb szerveink tevékenységében". És „saját jogon" részesednek a jogszabályokban meghatározott társadalombiztosítási és az alapszabály szerinti egyéb szolgáltatásokban. Az elfogadott „munkarend" is kiemeli a folyamatos munkavégzést vállaló dolgozókkal kötött előzetes írásos megállapodás jelentőségét. Kimondja: „A munkába való beosztásnál és a rendszeres foglalkoztatásnál előnyben részesítjük azokat a tagokat vagy családtagokat, akik az év elején megkötendő éves munkamegállapodásban folyamatos munkavégzésre (legalább évi 250 10 órás munkanap) kötelezettséget vállalnak". Ám a családlátogatáson történő „tervegyeztetés" a tsz nyújtotta kedvezményeken túl az egyes dolgozónak azért is előnyös, mert így egyéni terveinek is megfelelően állapodik meg a közös gazdaságban végzett munka mennyiségéről és a munkavégzés időbeni felosztásáról. Hasznosnak bizonyult a rendszeresen megtartott brigádgyűlés módszere is. A növénytermesztési, kertészeti, szőlészeti brigádok negyedévenként megtárgyalják az előző negyedév tapasztalatait, s egyúttal megszabják a következő negyedév főbb feladataival kapcsolatos tennivalókat is. Az állattenyésztés vezetője minden hónapban munkaértekezleten értékeli az elmúlt hónap munkáját, s beszélik meg a tenni-javítani valókat. 1964-ben jöttek létre az első szocialista brigádok, önkéntes alapon. A szocialista brigádokba csak azok kerülhettek, akik figyelembe vették az üzem és a népgazdaság fokozódó fejlődését, kívánalmait, vállalták a több és jobb munkát. A felajánlások nem maradtak csupán szavak. A heti megbeszéléseken arra törekedtek, hogy feltárják a hibákat, a nehézségeket mielőbbi megszűntetésük érdekében. Ennek előfeltétele a termelési és pénzügyi tervek lebontása a brigádokig.