Donáth Frenc szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 2. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 7. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1973)

Dr. Belák Sándor és Nemes Kornélia: A zalavári „Új Idők" Termelőszövetkezet története

1959 karácsonyán kapták meg az első MTZ traktort, 1960-ban már 5 traktoruk és 1 teherautójuk volt. Ennek megfelelően természetesen szaporodtak a munkagépek is; mind kevesebbszer vették igénybe a keszthelyi gépállomás szolgáltatásait. Kezdetben a gépállomás szakmailag is sokat segített a termelőszövetkezetnek. Nagy előnyt jelentett az a körülmény, hogy a kihelyezett traktorosbrigád jórésze zalavári fiatal volt. A termelőszövetkezet igyekezett saját gépállományra szert tenni; a gépállomás traktorosai pedig beléptek a termelőszövetkezetbe vagy alkalmazottai lettek. A gépállomás feloszlásakor csupán néhány munkagépet vásároltak meg, azt tartván nagyon helyesen, hogy inkább egy új gép, mint két régi, melynek tetemes a fenntartási költsége. A gépállomások igen lényeges feladatot oldottak meg a szocialista mezőgazdaság fejlesztésében. így volt ez Zalavár esetében is. A keszthelyi gépállomás a nagyüzemi gazdálkodás kezdetén nemcsak a gépeket szolgáltatta a termeléshez, hanem szakmai segítséget is nyújtott. Támogatta a szövetkezetet a kezdeti nehézségek leküzdésében. Amikor elérkezett az ideje annak, hogy a termelőszövetkezetek gépet vásároljanak és fokozatosan meguk oldják meg a kisebb gépjavításokat is, sor került a gépállomások megszüntetésére, illetve gépjavító állomásokká szervezték át őket. A gazdálkodás színvonala, a termelési eredmények fokozatosan javultak. A tagság egyre több munkát végzett a közös gazdaságban; 1960-ban átlagosan 314 munkaegységet teljesítettek, s ez lényegesen több volt, mint az előző évben. Előreléptek a munkaszervezés terén is, kialakították a brigádokat. Négy növénytermesztési brigád létesült, egyenként kb. 700 kat. hold szántóterületet kellett ellátniuk. Ot állattenyésztési munkacsapatot szerveztek az állatok faja és hasznosítási iránya szerint, ezen kívül egy segédüzemági munkacsapatot és egy szőlészkertész munkacsapatot. A szervezett, jó munkának is tulajdoníthatjuk — a nagyarányú beruházások mellett —, hogy a megyei árutermelési és értékesítési versenyben harmdik helyezett, az országos áruértékesítési versenyben nyolcadik lett az ,,Űj Idők". Aruértékesítési tervüket 187%-ra teljesítették. 1960-ban egy szántóegységre 4227 Ft áruértékesítés jutott, 33%-kal több, mint az előző évben. 1250 q kenyérgabonát, 1505 q burgonyát, 1265 q marhahúst, 364 q sertéshúst értékesítettek. Az állattenyésztés helyzete A termelőszövetkezet állattenyésztése évről évre fejlődött, kifejezte ezt az állomány globális növekedése : 1961 1962 1963 1964 Szarvasmarha, 662 809 228 497 58 99 3152 792 65 873 237 458 46 91 5625 823 72 1109 353 716 65 100 2801 1006 88 ebből: tehén 213 Sertés, 570 ebből: koca 86 Ló 118 Baromfi 6328 Számosállat 751 100 kh szántóra jutó sz. á. 64 17 Termelőszövetkezettelrténeti. 257