Donáth Frenc szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 2. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 7. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1973)

Dr. Belák Sándor és Nemes Kornélia: A zalavári „Új Idők" Termelőszövetkezet története

Legszámottevőbben a szarvasmarha-állomány gyarapodott, az induló létszámhoz képest több mint megkétszereződött. A szövetkezet saját termeléséből biztosítani tudta a megnövekedett állomány szálas-, lédús- és silótakarmánnyal való ellátá­sát. Céltudatos tenyésztőmunkát folytattak, tervszerűen kiselejtezték a gyenge teheneket. A termelőszövetkezet gyorsabban szerette volna a selejtezést végre­hajtani, de kénytelen volt a járási tanács megadott kivágási keretszámaihoz tar­tani magát. így is javítani tudták az 1 tehénre jutó tejhozamot: 1962-ben elérték a 2250 litert. A következő évben a tbc-mentesítés érdekében 89 tehenet selej­teztek ki. A létszám pótlására és a minőség javítására részben svájci import szim­mentáli fajtát, részben a saját tenyésztésű magyartarkák legjobb egyedeit állí­tották be. A tejhozam ennek következtében tovább javult; 1964-ben az egy tehén­re jutó évi tejhozam 2450 liter volt az 1897 literes megyei átlaggal szemben. Jelentősen javult a közös gazdaság férőhely ellátottsága, 1963-ban egy újabb 100 férőhelyes korszerű tehénistálló és egy 135 férőhelyes itatásos borjúnevelő építését kezdték meg. Ezek az épületek 1964-ben el is készültek. Ezáltal lehetővé vált az itatásos borjúnevelésre való áttérés. Ennek következtében pedig csökkent 1 kg borjúhús-gyarapodás előállítási költsége. A korábbi 10—11 %-os elhullás a borjúnevelésnél az itatásos móddal 4%-ra csökkent. A kocalétszám csökkent ugyan, de sikerült a felnevelési veszteséget mérsékelni, javult az átlagszaporulat is, 1964-ben 1 kocára 12 malac jutott. A növénytermesztés alakulása A növénytermesztés hozamai is emelkedtek, ós továbbra is jelentősen felülmúl­ták a megyei átlagot. 1963-ban már a szövetkezet átlagai 100 százalékkal nagyob­bak voltak, mint a termelőszövetkezetek Veszprém megyei átlagai. 1964-ben továb emelkedtek. 1963 1964 Megye Zal avari Megye Zalavári Megye „Új Idők" Megye „Új Idők" Búza 10,4 19,3 10 20 Kenyérgabona 10 20 Kukorica 14,3 29,5 10 33 Burgonya 48,9 106,8 51 108 Cukorrépa 129,0 292,0 129 290 Lucernaszéna 18,5 45,0 19 48 A termésátlagok kedvező alakulásának egyik alapvető feltétele a tagok becsüle­tes munkája, a jó minőségben, időben végzett talajművelés, vetés, növényápolás. De az eredmények elérésében nem hagyható figyelmen kívül, hogy a szövetkezet nemesített vetőmagokat használt, s nagy gondot fordított a talajerő megfelelő utánpótlására. Igyekeztek eltüntetni a táblák közötti különbséget, melyet az egyéni gazdák különböző mértékű talaj erőgazdálkodása okozott. Az őszi kalászosokat figyelem­mel kísérve, „megkülönböztetett" fejtrágyázást kaptak a gyengébb területek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom