Donáth Frenc szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 2. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 7. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1973)

Dr. Belák Sándor és Nemes Kornélia: A zalavári „Új Idők" Termelőszövetkezet története

das gazdák, majd csoportosan a többiek. Zalavár 1959. máricus 15-én termelőszö­vetkezeti községgé alakult. A termelőszövetkezetbe belépett 422 tag közül: föld nélküli 6 1— 3 kat. holdja volt 71 gazdának, 3— 7 kat. holdja volt 162 gazdának, 7—15 kat. holdja volt 112 gazdának, 15—-20 kat. holdja volt 2 gazdának, 20—25 kat. holdja volt 4 gazdának. Az alakuló közgyűlés megtartotta az ,,Új Idők" nevet, majd vezetőséget vá­lasztott. A járási tanács, a járási pártbizottság a közgyűlésen öt zalavári személyt jelölt elnöknek. A közgyűlés mindet elutasította. Nagy Gábor vetette fel Király Jenő nevét. Elmondta, hogy az egész falu meg volt elégedve a zalavári születésű tanács­titkárral, mert mindig a falu érdekében tevékenykedett. Egyhangúan megválasz­tották. A titkár próbált tiltakozni. Arra hivatkozott, hogy a tanácsi tevékenysége is fontos, de nem fogadták el érveit, ragaszkodtak személyéhez. Egy évre vállalta az elnöki megbízatást, párhuzamosan végezte a titkári teendőket is. Három kikötése volt: a munkafegyelem szigorú betartása, a társadalmi tulaj­don maximális tiszteletben tartása, és végül szabad kezet kért munkatársainak megválasztásában. 2. A termelőszövetkezet gazdálkodása, 1959—1964 Az indulás talán legnagyobb nehézsége, hogy száz és száz ember helyét kell rö­vid idő alatt kijelölni az új nagyüzemi munkamegosztásban, oly módon, hogy az új munkaszervezet hatékony legyen. Ez nemcsak a gazdálkodás és a föld ismeretét kívánja a vezetőktől, az embereket is jól kell ismerniök, akiken végső soron mú­lik a termelés sikere. Az első évben négy brigádot szerveztek. A brigádvezetők az adott terület leg­jobb, legképzetteb gazdái lettek. Tekintettel voltak arra, hogy az illetők ne csak szakmailag a gazdálkodáshoz jól értő egyének legyenek, hanem élvezzék is a tagság bizalmát. A brigádokat úgy szervezték meg, hogy egy-egy brigád tagjai lehetőleg egy utcából, egy községrészből kerüljenek össze. így kérte a tagság, így is volt ész­szerű. A közösbe vitt állatok elhelyezése és a takarmány további nagy nehézséget je­lentett. Ideiglenesen igénybe vették a tagok gazdasági épületeit, takarmányt pedig — vonakodva bár —- a tagok kölcsönöztek az új termésig. Sok segítséget is kaptak természetesen az indulás nehézségeinek leküzdésére. A tervek elkészítésében a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia, a Keszthelyi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet támogatta a szövetkezet vezetését. A termelőszövetkezet összes területe az alakuláskor 3534 kat. hold volt. Ebből közösen gazdálkodtak 3197 kat. holdon, háztájiként szerepelt 337 (9,5%) kat. hold. A terület művelési ág szerinti megoszlása a következőképpen alakult :

Next

/
Oldalképek
Tartalom