Donáth Frenc szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 2. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 7. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1973)

Dr. Belák Sándor és Nemes Kornélia: A zalavári „Új Idők" Termelőszövetkezet története

Szántó 925 29 Rét 1345 42 Legelő 711 22,2 Szőlő 49 1,6 Erdő 166 5,2 Nádas 1 — A szántóterület 55%-án kenyérgabonát termeltek, 37%-on takarmánynövényeket és csak 8%-on ipari növényt. Már 1959-ben jó termésátlagokat értek el. Az összes szántóföldi fő növényekben messze felülmúlták a megyei átlagot. Növény Zalavári ,,Uj Idők" tsz Veszprém m. tsz-ek átlagai őszi búza 11,7 9,3 Kukorica 18,0 12,5 Burgonya 100,0 40,0 Cukorrépa 146,0 110,3 Lucernaszéna 27,0 18,0 Ezekben — a lélektanilag igen fontos — kezdeti sikerekben a tagok munkája éppen úgy fontos szerepet játszott, mint a talajerő —• a szövetkezetek átlagát jóval meghaladó — utánpótlása. 1 kat. h. szántóra 350 kg vegyes műtrágya jutott, a szántó 33%-a kapott istállótrágyát. Igaz, csak 88 q-t, mivel nem állott rendelkezésre elegendő, hiszen a téli trágyahozam még nem a közösben jelentkezett, valamint a nagyüzemi trágyakezelés híján is jelentős volt a veszteség. A termelőszövetkezet vezetői tisztában voltak azzal, hogy mivel a szövetkezet szántóterülete csekély, biztos jövedelmet elsősorban az állattenyésztés adhat. A takarmányellátás biztosított volt, hiszen 2000 kat. hold rét és legelő fedezte a tömegtakarmány-szükséglet jórészét. Ennek megfelelően nagy állatállomány tartására törekedtek. A termelőszövetkezet 100 hold szántójára 49 számosállat jutott, s így messze felülmúlták a 24 számosállat/kat. hold megyei átlagot. 1959. december 31-én 460 szarvasmarhából 217 db tehénnel rendelkezett a gazdaság; 201 db sertésükből 27 volt az anyakoca ; 126 lovuk fontos szerepet vitt az akkor még kevéssé gépesített termelőszövetkezet vonóerőellátásában. De a viszonylag nagy állatállomány kezdetben sok gondot is okozott, Tüdőszőrférgesedés lépett fel; nem volt sertésfiaztatójuk, aminek következtében a párosítás, a fiaztatás nem lehetett tervszerű és jó. Alacsony volt az egy tehénre jutó tejtermelés is: 1700.1iter. Ennek több oka is volt: a vegyes állomány, a kezdeti gyenge takarmányozás, az'első negyedév tej hozama még nem a közös gazdaságnál jelentkezett, A nem megfelelő tartási viszonyok miatt a borjú szaporulat 73%-os volt. A nehézségek ellenére a fiatal gazdaság már 1959-ben 703 q marhahúst, 158 q sertéshúst, 1021 hl tejet értékesített. Az összes árbevétel 4319 mFt volt, egy szántóegységre 2828 Ft, 1000 Ft termelési értékre 366 Ft jutott. Ezek az eredmények figyelemreméltóak voltak az