Donáth Frenc szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 2. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 7. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1973)

Dr. Lőkös László: Az alsószuhai „Új Élet" Termelőszövetkezet története

tartozásainak jelentős hányadát — mintegy 1,8 millió Ft-ot — az állam elengedi. Időközben a termelőszövetkezet is törleszt, így 1968-ra minden hiteltartozása megszűnik. A gazdaságirányítási rendszer változása egyben a termelőszövetkezet harmadik fejlődési szakaszának kezdetét jelzi. A harmadik nagy periódus tehát 1967-ben kezdődik, és napjainkban is tart. Ez a szakasz merőben különbözik a két előzőtől. E fejlődési szakaszban a termelőszövetkezet megteremti saját alapjait. Létrejönnek az önálló vállalati gazdálkodás feltételei. Saját erőből továbbra is erőteljesen fejleszti a közös vagyont, — a tiszta vagyon a közös vagyon 90%-át képezi. A közös és tiszta vagyon növelése mellett ugyanakkor komolyan növeli az egy tagra jutó személyi jövedelmet is. Erre az időre a tudati viszonyok fejlődésében jelentős változás, a falu parasztjainak életkörülményeiben számottevő javulás áll be. Kulturáltabb életforma kialakulása veszi kezdetét. A gazdálkodás nagyüzemi folyamata azonban még nem fejeződött be. A fejlődés negyedik periódusa akkor veszi kezdetét, amikor a Szuha patak völgyében fekvő —• azonos természeti, közgazdasági feltételekkel rendelkező kis községek: Alsószuha, Zádorfalva, Dövény, Jakfalva —, egy termelőszövetkezetben egyesülnek. A korszerű és hatékony termesztési, tenyésztési, továbbá termelés-szervezési eljárásokhoz szükséges területi és ágazati koncentráció csak a községek egyesülése után alakítható ki ténylegesen.