Lázár Vilmos szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 1. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 6. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1972)

Csepely—Knorr András: Tíz év a közös úton

A közös művelés alatt álló terület alakulása Közös művelés alatt álló terület Időszak kat. h. sz. e. sz. e./kat. h. 1960 1371 1083 78,9 1961 2300 2210 96,1 1982 4726 4559 96,5 1965 6303 6028 95,6 1969 7123 6437 90,4 tatódott és 1932-ig az intenzívebb művelési ágak nagyobb aránya jellemezte a művelési ágak alakulását. Ezt követően azonban egyrészt a községi erdők átvétele, másrészt a szántóterületből kiadott nagyobb háztáji terület miatt romlott az arány az intenzív és az extenzív művelési ágak között. Valamelyest enyhített a helyzeten az, hogy a háztáji állomány takarmánybázisának biztosítása érdekében a gazdaság rét-legelő területéből is juttatott a háztáji gazdaságoknak. A művelési ágak nagyságát és összetételét az egyes időszakokban az I. sz. melléklet mutatja be. 7. melléklet A művelési ágak és a föld minősége Megnevezés 1960 1961 1962 1965 1969 Szántó 1 071 1 945 3 904 4 980 5 448 Kert, gyümölcs 10 10 31 37 44 Szőlő 4 11 50 136 111 Rét 264 274 485 253 301 Legelő 22 48 128 163 192 Mezőgazdasági terület 1 371 2 288 4 598 5 569 6 096 Erdő — 12 63 609 889 Nádas — — — — Fanét — — 65 125 138 Összes terület 1 371 2 300 4 726 6 303 7 123 Aranykorona/kat. .h 10,8 9,3 8,1 6,1 6. Aranykor./mg.ter. ka. h. 10,8 9,4 8,3 6,9 7 A csatlakozásokból származó területnövekedésen túl végeredményben három esemény hatott a művelési ágak változására. A gazdaság 1962—1965 között 55—55 kat. hold, összesen 110 kat. hold nagyüzemi művelésű szőlőt telepített. Jelentősége elsősorban a növény-