Lázár Vilmos szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 1. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 6. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1972)

Halász Péter—Tóthné Loós Gyöngyi: A Makói „Űttörő" Termelőszövetkezet története

így 1952-ben a szövetkezet a következő állattartási épületekkel rendelkezett : marhaistálló 2 db összesen 75 fh lóistálló 2 db összesen 25 l'h fiaztató 2 db összesen 24 Fh hizlalda 2 db összesen 500 Fh juhhodály 1 db összesen 150 fh baromfi ól 3 db összesen 6500 Fh Ezek az épületek természetesen rendkívül kezdetlegesek voltak, így a bennük folyó termelés költséges, a munka pedig nehezen elvégezhető volt, de mégiscsak falak között és tető alatt helyezhették el a közös állatokat, és ez — ismerve az akkori általános viszonyokat — már eredménynek számított. A közös állatállomány vizsgálata után, szólnunk kell még néhány szót a háztáji állatok helyzetéről is. Az 1 családra jutó háztáji földterület 1950— 52-ben meglehetősen csekély volt. 0,43 és 0,50 kat. hold között ingadozott. A termelőszövetkezet — bár hivatalosan ..köteles" lett volna gondoskodni a háztáji állatok takarmány ellátásáról — még a saját állatait sem tudta megfelelő módon ellátni, így a háztáji állatoknak jószerivel csak az jutott, amit a tagok hazavittek. Erre azonban mégsem lehet komoly háztáji állattenyésztést alapozni, és ez tükröződött is az állattartó tsz-családok és háztáji állatok számában (8. táblázat). Csupán a sertés az, amelynek tartásával a családok mintegy 80° ()-a foglalkozott, de már szarvasmarhát csupán a tsz-családok 6,5%-a tartott. 8. táblázat A háztáji állatok, valamint az állattartó családok száma és aránya az Úttörő Termelőszövetkezetben (1951) Megnevezés Az állatok száma db A családok aránya az száma összes tsz-családon belül % Az 1 állattartó családra jutó állatok száma, db Szarvasmarha 9 9 6,5 1,0 Ló 1 1 0.7 1.0 Sertés 224 109 79,0 2.6 Juh 2 1 0,7 2.0 Kecske 11 9 6.5 1.2 Nem tart állatot — 29 21.0 — Forrás: MLT. 282/1951. 7 TI