Lázár Vilmos szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 1. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 6. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1972)

Halász Péter—Tóthné Loós Gyöngyi: A Makói „Űttörő" Termelőszövetkezet története

A relatív földhiány egyrészről állandó belső feszültség forrása lett, másrészt pedig folyamatosan a belterjes növénytermelés folytatására kényszerítő tényezőként szerepel. A rendelkezésünkre álló források sajnos nem adnak fölvilágosítást a növénytermelés hozamára és termésátlagára vonatkozóan, így a belterjességet csupán a munkaigényes növényféleségek vetésszerkezetben betöltött arányával tudjuk érzékeltetni. Természetesen a belterjesség megítélése is viszonylagos dolog. Az Úttörőben kevés földjük és hagyományaik miatt sokkal több belterjes, művelést igénylő növényféleséget termsltsk, mint általában az ország más vidékein, de a korábbi határhasználathoz képest mégsem művelték olyan belterjesen a földeket. Sajnos a vetésterületekre vonatkozóan főleg tervszámok állnak rendelkezésünkre, a hozzáférhető jegyzőkönyvek nem minden esztendőre tartalmazzák a tényleges vetésterületeket, és az elért termésátlagokat. De még ha ezeket a tájékoztató jellegű tervszámokat vesszük is figyelembe, azt tapasztaljuk, hogy 1953-ban a kalászosok mintegy 12%-kal, a kukorica 9" o-kal nagyobb területet foglal el a vetésterületből, mint 1950-ben. Ugyanebben az időszakban a hagymafélék aránya több mint 10° o-kal csökkent. Jellemző még az akkori növénytermelésre, hogy rendkívül sokféle növénnyel foglalkoztak. 1952-ben például csak a szántóföldi növénytermelésben több mint harmincféle növény szerepelt, A vetésszerkezet alakulását a 6. táblázaton mutatjuk be. 6. táblázat A tényleges vetésszerkezet alakulása az Úttörő Termelőszövetkezetben (1951) Megnevezés kat. h. % Megnevezés kat. h. % Őszi búza 250 30,9 Burgonya 15 1,9 Öszi árpa 45 5,6 Cukorrépa 16 2.0 Zab 11 1,4 T.répa 4 0.5 Kukorica 135 16,7 Zöldség 10 1,2 Étk. borsó 10 1,2 Lucerna 86 10,7 Napraforgó 10 1,2 Zabosbükköny 8 1.0 Rostkender 12 1,5 Vöröshagyma 86 10.6 Mák 2 0,3 Fokhagyma 30 3,7 Ricinus 10 1,2 Egyéb növény 33 4,1 Gyapot 30 3,7 Dohány 5 0,6 Összesen 808 100.0 Forrás: Makói Levéltár 282 1951. Mindez arra utal, hogy a jelzett időszakban az Úttörő Termelőszövetkezet nem tudta megfelelő ütemben „feldolgozni" a gyors szervezés miatt nagy mennyiségben jelentkező új tagokat és új földeket. így a növény-