Lázár Vilmos szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 1. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 6. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1972)

Csepely—Knorr András: Tíz év a közös úton

A holtmunka-ráfordítás alakulása Év összesen ezer Ft Holtmunka költségek Ft/ szántóegység költségszint % 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1963 1969 1 390 3 254 4 199 11 134 13 058 14 818 16 358 22 611 32 432 28 966 36 643 1292 2865 1899 2442 2303 2785 2713 3089 4707 4405 5773 47 76 56 52 58 59 62 57 57 55 61 ben és ütemben tudták növelni, hogy azok hatékonysága lehetőség szerint mindig javuljon. Ez a tendencia 1969-ben megtört és a költségek mind összegszerűségükben, mind pedig arányaikban egyaránt jelentősen növekedtek. Természetesen másként alakul a helyzet a két fő ágazat, a növénytermelés és az állattenyésztés vizsgálata során. A rendkívül nagy mértékű eltérés a két fő ágazat között egyértelműen jelentkezik, ugyanakkor azonban a növénytermelés költségszintjének emelkedése is arra figyelmeztet, hogy a technikai fejlődés, a korszerű technológia alkalmazása a termelési érték gyorsabb ütemű növekedését igényli, mert különben a hatékonyság jelentősen romlik. Ez a mezőgazdasági alaptevékenység két főágazatában a Közös Űt Termelőszövetkezetben is bekövetkezett, és hogy ezt a tagok még nem érezték meg, továbbá, hogy ez a termelőszövetkezet összesített mutatóiban nem jelentkezett, az kizárólag a mellék- és kiegészítő tevékenység bevezetésének és az ebben ma még elérhető rendkívül kedvező hatékonyságnak volt köszönhető (30. táblázat). A növénytermelésben a költségszint egyenletes emelkedése volt tapasztalható az utolsó évig. Ez azonban nem tekinthető véleményünk szerint veszedelmes jelenségnek, mivel a technikai fejlődés a kézi munka egyre nagyobb mértékű helyettesítését eredményezi, következésképpen a munkatermelékenység növekedése feltétlenül bekövetkezik, de nem romlik, sőt javul az egy munkanapra jutó bruttó jövedelem is. A költségszint emelkedése ebben az esetben a technológiai fejlődést jellemzi. Az 1969. évi csökkenést a kiugró terméseredmény hozta, és az csak kivételnek tekinthető az általános tendenciában. Más a helyzet az állattenyésztés vonatkozásában. Jól látható, hogy a termelőszövetkezet megalakulásának időpontjában az állattenyésztés rend-