Lázár Vilmos szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 1. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 6. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1972)

Csepely—Knorr András: Tíz év a közös úton

ellenére, hogy az állattartás és elsősorban az abrakfogyasztó állatok — különösen a bemutatott kedvező növénytermelési eredmények mellett — lényegesen kisebb mértékben vannak kitéve természeti tényezőknek, mint az árunövénytermelés ágazatai. A fajlagos teljesítmények kielégítő növelése, a hozzáértés elvitathatatlansága ezek után csak egy következtetést enged meg levonni, mégpedig azt, hogy a gazdaság vezetői tudatosan, jól felfogott termelőszövetkezeti ökonómiai nézőpontból alakították így állati terméktermelésüket és értékesítésüket, ahogy azt a fenti adatok mutatják. Az 1969. évi gyors emelkedés ugyanakkor — a száj- és körömfájás megszűntén túl — azt jelenti, hogy az új szabályozórendszer hatására az eddiginél nagyobb mértékben indult meg a hústermelés. 5. A mezőgazdasági melléküzemek A gazdaság belső szükségleteinek kielégítését szolgáló mezőgazdasági melléküzemek sorát az 1968-ban üzembe helyezett keverőüzem nyitotta meg. A keverőüzem feladata a gazdaság állatállományának abrakellátását függetleníteni az állami keverőüzemektől, de nem utolsósorban csökkenteni a keveréktakarmányok önköltségét és ezzel olcsóbbá tenni az állatállomány takarmányozását. Az üzembehelyezés évében még csak 5 hónapot működött, de így is jelentős eredményt értek el vele. Az öt hónap alatt költségfelhasználása a következő volt: a felhasznált tak. gabona (774 w) értéke egyéb anyagfelhasználás energia, karbantartás értékcsökkenés munkadíj és munkabér 1 569 000 Ft 5 500 Ft 10 000 Ft 5 500 Ft 26 418 Ft Összesen: 1 616 418 Ft Azonos takarmánymennyiséget az állami keverőüzemnél cserélve a költségek 1920 ezer forintot tettek volna ki. A különbözet, 310 ezer forint az üzem jövedelmének tekinthető, ami az állattartás eredményének javításával is figyelembe vehető. Ugyanebben az évben lépett üzembe a belvárdgyulai vendéglátó egység is. Feladatát az 1966. évi közgyűlési elnöki beszámoló a következőkben foglalta össze: „Ismeretes, hogy az üzemi ellátás tekintetében a termelőszövetkezet dotálja a vendéglátó üzemet. Már korábban is úgy foglaltunk állást, hogy ez az üzemrész nem azt a célt szolgálja termelőszövetkezetünkben, hogy nagyobb hasznot hajtson, hanem hogy fiataljainknak, termelőszövetkezeti tagjainknak kulturális és szórakozási lehetőséget biztosítson . . . Ennek az