Lázár Vilmos szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 1. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 6. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1972)

Halász Péter—Tóthné Loós Gyöngyi: A Makói „Űttörő" Termelőszövetkezet története

hatnak. Különböző információkból úgy tudták, hogy a teljes veszteséget dotáció formájában kapják meg, ezért bejelentették a tagságnak, hogy a tervezett munkaegység értékének 80%-át osztják ki (54 Ft), és azt is, hogy a vállalós növénytermesztőknek — mivel az árvíz miatt nem tudtak eleget dolgozni — 60%-kal megemelik az 1970-ben teljesített munkaegységek számát. Ezt az elvet — humánus és politikai szempontok miatt — alkalmazni akarták az 1970. év végén kilépő tagokra is. A szanálási bizottság azonban — mint később kiderült — csak 5 millió Ft dotációt javasolt a tsz számára. A szövetkezet vezetősége ebbe nem nyugodott bele, és megpróbálta „kijárni" a saját elképzeléseinek megfelelő teljes összeget. Ez a törekvésük lényegében félsikerrel járt, és végül is az Űttörő Termelőszövetkezet 9 millió forint dotációt és 8 millió forint 4 év alatt visszafizetendő hitelt kapott. Ez nem a legrosszabb megoldás volt, de lényegében teljesen új helyzet elé állította a szövetkezetet. Ha ugyanis tartani akarták volna a februárban megígért részesedési szintet, akkor az egész dotációt ki kellett volna osztani, és minden tartalék nélkül indultak volna a következő esztendőnek. A termelőszövetkezet új vezetősége — nagyon helyesen — nem vállalta ezt a könnyelműségszámba menő kockázatot. Inkább kiállt a tagok elé, és módosította a korábbi ígéretét. Elmondhatjuk, hogy ez sem volt könnyű, de mégis ez volt az ésszerűbb és becsületesebb megoldás. így a tagok nem a „garantált" 80%-ot, hanem csak a 73%-át kapták meg a tervezett munakegység-értéknek ; továbbá nem 60%-kal, hanem csali 30%-kal emelték fel a vállalós növénytermelők munkaegységeinek számát. Aki pedig 1970-ben kilépett a tsz-ből, és 1971. március 31-ig nem lépett viszsza, az csak a ténylegesen teljesített munkaegységet kapta meg, amit az erdeti 54 Ft-tal számoltak el. Nem volt könnyű elhatározni ezt a módosítást, és különösen nehéz volt elmondani a közgyűlésen. Az, hogy az Űttörő Tsz új vezetősége mégis megtette, az azt mutatja, hogy végre szakítottak azzal a napról napra, illetve évről évre élő szemlélettel, amely végül is ide juttatta a szövetkezetet. És hogy az milyen nagy bűn volt, az mutatja, hogy a tagok fegyelmezetten és megértéssel vállalták a jövőjük érdekében hozott áldozatot. 4.Az 1971-es esztendő gazdasági mérlege Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a termelőszövetkezet 1971-ben eredményesen gazdálkodott. A belvíz- és árvízkár nyomán leromlott talajszerkezet és a nagyfokú gyomosodás ellenére a növénytermelés terméseredményei és hozamai megfelelőek voltak. Fejlesztették az állattenyésztési ágazatot is, s a közös állatállomány mintegy 15%-kal növekedett, annak ellenére, hogy az ágazat gazdaságossága ezidő alatt nem sokat változott.