Lázár Vilmos szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 1. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 6. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1972)

Halász Péter—Tóthné Loós Gyöngyi: A Makói „Űttörő" Termelőszövetkezet története

AZ ŰTTÖRŐ TERMELŐSZÖVETKEZET SORSA AZ 1970-ES ÁRVÍZ ÉS BELVÍZ SÚJTOTTA ESZTENDŐBEN Az előző fejezetben igyekeztünk több oldalról is bemutatni és a lehető­ség szerint feltárni azt a még nem tragikus, de már nagyon bizonytalan helyzetet, amely az egykor országos hírű és rangú Úttörő Termelőszövet­kezetben az 1960-as évek végére kialakult. A belvizek és más elemi csa­pások évről évre nagyobb károkat és kieséseket okoztak, s a belső ellen­tétekkel küszködő vezetőség és az elkedvetlenedett tagság úgyszólván te­hetetlenül nézte a pusztítást. Ilyen körülmények között érte az Üttörő Tsz-t a kegyetlen és minden eddiginél súlyosabb veszedelmet hozó 1970-es esztendő. Mindaz, ami ebben az évben a termelőszövetkezetben lezajlott, a legkevésbé sem hasonlít egy mezőgazdasági termeléssel foglalkozó üzem életéhez. Kétségbeesett és sokszor reménytelennek látszó, az elemekkel és önmagukkal folytatott harcban telt el ez az év, és mindazok az összetorló­dott terhek, amelyeket az Úttörő már évek óta hurcolt magával, most egyszerre zúdultak rá. 1. A belvíz és az árvíz pusztítása 1969 decemberében 144 mm csapadék hullott le Makó körzetében, 36 mm-rel több. mint a megelőző 50 év maximuma. A már évek óta átázott, megemelkedett talaj vízszintű terület képtelen volt befogadni ezt a hatal­mas víztömeget és januárban már minden eddigit felülmúlt a belvízzel elárasztott terület. Makón és környékén másodfokú védelmi készültséget rendeltek el, s január végére már nemcsak több mint 2000 kat. hold ga­bonavetés került víz alá Makó határában, de a víz magát a várost fenye­gette, száznál több ház került kritikus helyzetbe. A hosszú időn át elhanyagolt és tönkrement városi és külterületi csa­tornák nem tudták levezetni a roppant vízmennyiséget, a talaj vízzel te­lítődött, és a Maros magas vízszintje miatt csak szivattyúkkal tudták le­vezetni a belvizet. Február 18-án a Maros kilépett a medréből, és újra elrendelték a ké­szültséget. A termelőszövetkezetek alkalmi brigádokat alakítottak, és ideig­lenes csatornákkal, öntözőszivattyúkkal próbálták valamerre elvezetni a

Next

/
Oldalképek
Tartalom