Lázár Vilmos szerk.: A földreform történelmi jelentősége (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 5. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Budapest, 1972)
Dr. Matolcsi János: A földhözjuttatottak szövetkezeti mozgalma
kapta, mint az állami birtokok hasonló beosztású éves alkalmazottjai. Az alapfizetésen felül minden tag a szövetkezeti gazdálkodás jövedelméből térítést is kapott a bevitt földje nagyságától függően. A családtagokat napszámban, esetleg részes munkával foglalkoztatták. A vasszilvágyiak területe kezdetben 100 kh volt, azonban szeszgyáruk és malmuk működött, amely mellett sertéshizlalást szerveztek és a melléktermékeket igyekeztek hasznosítani. Megjegyzendő, hogy a növénytermesztési munkákat a tagok, ezzel szemben a szesz- és a malomipari munkákat, valamint a sertéshizlalást bérmunkások végezték. Az Etyeki Szövetkezet őstermelői Csoportja az időszerű mezőgazdasági munkákat általában napi 10 órás munkaidőben, napszámbérért végezte. Az infláció idején a napszámbért terményben fizették. A termelőszövetkezeti mozgalom kibontakozása Láthatjuk, hogy ahány termelő jellegű szövetkezeti csoport, annyi féle elosztás és részesedés. Így ment ez 1948 végéig, amikor l-es, Il-es, III-as típusú mintaalapszabályok láttak napvilágot, meghatározva, útmutatást adva a különböző fejlettségi fokozatokon álló típusok munkaszervezéséhez és a jövedelem elosztásához. Ekkor azonban a földhözjuttatottak szövetkezeti mozgalmához csatlakozva szinte újabb mozgalomként jönnek létre a mezőgazdasági munkások földbérlő szövetkezetei s ezek jelentősen kiszélesítették a táblás gazdálkodást vállaló társulások körét. Az ilyen változásokat elindító szövetkezeti politika kezdetét a Magyar Dolgozók Pártjának 1948 júniusában tartott Országos Szövetkezeti Konferenciájától számíthatjuk. A konferencia fordulatot hirdetett a párt szövetkezeti politikájában, amelyet így indokoltak: ,,Erre a fordulatra nem azért van szükség, mintha mi megváltoztattuk volna eddigi elvi álláspontunkat, hanem azért, mert a szövetkezeti mozgalom terén nagyon lemaradtunk, mert komoly hiányosságaink vannak, mert más, pillanatnyilag sürgősebb teendőink mellett ezt a rendkívül fontos területet meglehetősen elhanyagoltuk." Helyén való volt az a részletes önkritika, amely a konferencián a falusi szövetkezetekkel szembeni mulasztásokat tárta fel, bár az elvi álláspontok változatlanságáról tett előbbi mentegetődző kinyilatkoztatás nem állott összhangban az új szövetkezeti irányzat jellegével. A falusi szövetkezeti mozgalomban a fordulat hatására kiéleződnek az osztályellentétek, a lenini hármas jelszó lesz a falusi politika kiinduló pontja. Küzdelem indul a Hangya, a Futura, a Hitel-, a Tej- és más szövetkezetek vezetésének demokratizálásáért, amely küzdelemben a politikai pártok és a szakszervezetek mellett a falusi földművesszövetkezetek funkcionáriusai, helyenként pedig a tagok tömegei is részt vesznek. Mindez előkészítése az egységes, általános falusi szövetkezetek létrehozásának, vagyis a különféle szövetkezetek és a földművesszövetkezetek egységesítésének. Minthogy az általános falusi szövetkezetek már az egész dolgozó parasztság, tehát új és régi gazdák összefogására lettek hivatottak, a földhözjuttatottak szövetkezeti mozgalma c nagy folyamba torkollott bele.
