Für Lajos: A csákvári uradalom a tőkés gazálkodás útján, 1870-1914. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 4. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1969)

A nagyüzem termelése - Erdő- és vadgazdálkodás

is ki kellett a vágásokból közelíteni az erdei raktárakba.'

1

'

1- Nemcsak az okszerű erdőgazdálkodás elvei játszottak közre abban, hogy a kitermelést a téli hónapokra időzítették, hanem a munkaerő biztosítása is ezt követelte. Kora tavasztól késő őszig a mezei munkákkal foglalatoskodó falvak parasztsága — szegény ebb je és gazdagabb ja egyaránt — tétlenségre kárhoztatott munkaerejét a téli hónapokban szinte korlátlan mértékben tudta az uradalom rendelkezésére bocsátani. Korszakunkban, amikor a vidék ipari fejlődése még alig indult meg, a favágók és fuvarosok egyaránt évről évre kizárólag a Vértes környéki falvak parasztságából rekrutálódtak. Később a háborúba vonultakat orosz hadifoglyok helyettesítették

643

, majd a Horthy korszakban már Dél-Zalából toborozták a favágóknak mintegy 40%-át,

6

'

1

'

1 A termelés — már az 1860-as évektől — három főbb fázisra tagolódott: 1. vágás, 2. kiközelítés és depózás, 3. az erdei raktárakból való elszállítás.

6

'" A tuskót eleinte többnyire a földben hagyva a ledöntött törzs és ágrész került feldolgozásra. A kitermelés fatömege — mint láttuk — mindvégig a tűzifa volt. A vágásokban választékonként ún. vágási méterekbe rakták a fát: a vágási űrméter 145 magas, 120 széles és 100 cm hosszú, azaz egy tömörköbméter volt. A pagonyerdész azután leltárba vette a rakásokat s ez a leltári lista, „termelési bizonylat" egyben a vágásbér kifizetésének és a termék számadásbevételének is a hivatalos okmánya lett. Gyakran már a vágással egy időben megindult a fatömeg kiközelítése. Az 1860-as években igazgatósági határozatok születtek arra vonatkozóan, hogy a vágásokból a lehető leggyorsabban ki kell hordatni a fát.

6

''

6 A kijelölt erdei tisztásokra (raktárakba) fuvarozott fát, most már gondosan elválasztva egymástól a hasábot és dorongot, ún. sarangokba rakták. Egy-egy sarangba 25—50, egymástól karóval elhatárolt „raktári méter" került, amelynek szélessége már csak 110, magassága pedig 135 cm volt. Itt kell rámutatnunk mindjárt arra, hogy a beszáradás címén egyébként jogosan összébbvont raktári méterek végső fokon jelentékeny mértékben megrövidítették a favágó munkásokat. 1913-ban pl. a csákvári pagonyban 1591 vágásbeli űrméterből a sarangokba rakás után több mint 2000 űrméter lett. A favágók munkabére tehát ez esetben — és az eljárás szerint általában — éppen egyötöddel lett kevesebb annál, mint amennyi általuk kitermelt űrmétert az uradalom végül is értékesíteni tudott.'

1

'" A termelés utolsó lépcsőjében végül a leszállítás színhelyére (a vasútállomásokra) kellett kihordatni többnyire az uradalomnak a fát.

6

'"

8 642. Szabó Mihály sz. k. 78 éves, Bókod, 1865; Deák József sz. k. 69 éves, Vérteskethely 1965; Wohl Jakab sz. k. 66 éves, Várgesztes, 1965; Winkle Károly sz. k. 64 éves Csákvár, 1965. Szendrei Sándor, sz. k. 74 éves, Pusztavám, 1967. 643. O. L. P. 187. I. D. 1. a. 352 1916. 456/1917. 644. Nagy Sándor: i. m. 154. p. A favágóknak Dél-Zalából való idevándorlása olyan erős hagyománnyá vált, hogy a Vértes erdeiben a favágók jórésze ma is közülük kerül ki. Szombathy Viktor: i. m. 30. p. 645. Uo. I. E. 1. I. H. J. 22, 37, 43. p. 1860. 646. Uo. 40. p. I860. 647. Uo. P. 189. II. TSZK. 1913. Erdőgazdaság. A bokodi pagonyban pl. ugyanekkor 343 vágásbeli űrméterből 484 raktári űrméter lett. 648. Nagy Sándor: i. m. 155—157. p.