Für Lajos: A csákvári uradalom a tőkés gazálkodás útján, 1870-1914. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 4. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1969)
A nagyüzem termelése - Szőlő- és borgazdaság
csapongó „elmejáték" egymagában véve is jól mutatja azt a nagy változást, amely a gazdálkodás, de főként a talajerő-visszapótlás tekintetében néhány évtized leforgása alatt bekövetkezett! A tömeges trágyanyerés másik módja az lenne -— vetette fel Szilárd —, ha a gazdaság berendezkedne 50 db szarvasmarha tartására. Számvetést készítve pontos adatai azt bizonyították 525 , hogy a házi kezelésű „trágyatermelés" éppen egyharmaddal tenné olcsóbbá a szükséglet biztosítását, nem is szólva arról, hogy mennyivel jobb lenne annak a minősége is. A kétféle úton nyert mennyiség azután szecskázott venyigével, nyesedékkei és törköllyel keverve teljesen elegendő lenne a szőlő l /a részének évenként való megtrágyázására. „Emellett legfeljebb 100—200 q mesterséges trágyára lenne szükség a tápanyag quantumnak kiegyenlítése céljából.'" 20 A következő évben (1901) Móron járt s mindig fürkésző tekintete egyik szőlősgazdánál nyomban felfedezte a venyigezúzó gépet, s mivel azt éppen a trágyatermelésnél — vélte — igen nagy haszonnal lehetne alkalmazni, javaslatot terjesztett elő egy ilyen gép beszerzésére. A tulajdonos a venyigezúzó gép megvásárlását még jóváhagyta, de a szarvasmarhatartáshoz — a nagyfokú tőkehiány miatt — már nem járult hozzá. 527 A szóban forgó kérdéssel kapcsolatban még két dolgot mindenképpen meg kell említenünk. Az egyik a műtrágya alkalmazásához kapcsolódott. Mielőtt a szőlő műtrágyázásához fogtak volna, 1898—99-ben igen helyesen trágyázási kísérletet hajtottak végre a telepen. A kísérlet kiváló eredménynyel végződött: 1 kh műtrágyázatlan területen mindössze 1989 kg, a műtrá525. Számvetése szerint: 50 db fiatal marha 250 q-s élősúlyban à 50 koronával kerülne 12 500 koronába 300 q alomszalma à 2 korona 600 koronába 500 q széna à 6 korona 3 000 koronába 300 q alomszalma à 2 korona 2 400 koronába 4 gondozó fizetése 6 hónapra à 40 korona 960 koronába 8000 korona épülettőke törlesztése 2%-kal 160 koronába 19 500 korona forgótőke befektetés után kamat félévre 6%-kal 585 koronába 4000 korona épülettőke középértéke 8%-kal 200 koronába összesen: 20 405 korona Ezzel szemben napi átlagos 0,5 kg súlygyarapodást feltételezve, 6 hónap alatt könynyűszerrel el lehetne érni 300 q-s élősúlyt, ami à 60 koronával 18 000 korona értéket képviselne." A trágya értéke tehát így maradna 2405 korona, ami a mostani kiadásnál közel 2/3-dal lenne kevesebb. Uo. 1900. sz. n. 526. Uo. 1901. sz. n. A 60 kh-as szőlőről „legkevesebb 1000 q venyigetrágyára lehetne számítani, mely mennyiség — írta — a nyári nyesedékkei, törköllyel és söprűvel együtt 10 kh trágyaszükségletét födözné, ez pedig eddig istállótrágyával körülbelül 1200, sertéstrágyával 1600 korona költséggel járt." 527. A gépet, írta Szilárd, a francia „Garnier et Redon" cég (lile et Vilaine) hozza forgalomba, a darálóval együtt 400 franc-t kérnek érte. Súlya 600 kg, így Ászárra szállítva 700 koronába kerülne. Uo. 1901. sz. n. „A gépet 1902 május havában a mcsoni Kühne-féle és Farkas—Faragó budapesti gyárnak mintaképpen — írta Szilárd — rendelkezésére bocsátották és a közel jövőben már hasonló hazai gyártmányú gépek fognak a szőlőbirtokosok rendelkezésére állni."
