Für Lajos: A csákvári uradalom a tőkés gazálkodás útján, 1870-1914. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 4. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1969)
A nagyüzem termelése - Földművelő gazdaságok
À nagyüzem termelése Földművelő gazdaságok A magyarországi tőkés korszak utolsó éveitől eltekintve ezek a gazdaságok az uradalom jövedelmi mérlegében mindig az erdő- és a bérgazdaságok mögé szorultak. Szerepkörük a múlt század végéig jobbadán arra szorítkozott, hogy a mezőgazdasági jellegű termékekből évről évre fedezzék az uradalom belső szükségletét. Valójában azt is mondhatnánk, hogy maga az uradalom a jobbágyfelszabadítást követően mintegy négy évtizeden át klaszszikus értelemben vett mezőgazdasági árutermelést — a birkatartást leszámítva — tulajdonképpen egészen elenyésző mértékben folytatott. Alapvető változás ezen a téren is a századfordulót megelőző évtizedben következett be. Az uradalom mezei gazdálkodásának 1914-ig terjedő korszakát így lényegében véve két, egy döntőleg saját szükségletre termelő első (1851— 1890) és piacra termelő második (1890—1914) szakaszra lehetne bontani. E szakaszolást indokolni látszik még az is, hogy a házi kezelésű üzemegységek további bővítése ugyancsak az 1890-es évekre esett. Korszakunk első szakasza —• mint láttuk — úgy indult, hogy a feudális majorsági üzemek nagy részét felszámolták: a magyaralmási után 1851-ben hasonló sorsra jutott a több mint 8 ezer holdas f ornai és a mintegy ezer holdas boglári gazdaság is. E gazdaságokban a jobbágyi robotmunka szerepét már a reformkorban fokozatosan háttérbe szorította a béres- és bérmunka, a saját felszereléssel és igaerővel történő termelés. Közvetlenül a bérbeadás előtt Fornán pl. 18 db igásló és 200 db jármosökör, Bogláron pedig 4 ló és 28 db jármosökör állt a gazdaság szolgálatában. 1 A juhok száma itt 1760, amott 9398 db volt. 2 Természetes, hogy ennek megfelelően látták el szerszámokkal és eszközökkel is a gazdaságokat: Fornán pl. mintegy 350 db volt 1851-ben a „széna- és trágyavellák" száma, de összeírtak — többek között — egy-egy szénagyűjtő, petrencéző és szecskavágó „masinát", 49 „közönséges", 22 „mindenféle" és 5 „kolompérkapáló", 2 „töltő" és 3 db 1. Az igásökrökkel együtt a gazdaság szarvasmarhaállománya összesen 386 db-ot számlált, 31 db fejőstehénnel. O. L. P. 189. II. TSZK. 1851. Fornai gazdaság. 2. Az anyajuhok száma Bogláron 744, öreg ürü 290, Fornán 2878, illetőleg 2465 db volt. Uo. Boglári és Fornai gazdaság.
