Für Lajos: A csákvári uradalom a tőkés gazálkodás útján, 1870-1914. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 4. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1969)
A nagyüzem termelése - Földművelő gazdaságok
..szedő" ekét, 24 vasfogast, 6 hengert, 7 kocsit, 38 béresszekeret. 3 Első pillanatra talán azt gondolnánk, hogy a birkanyájakat, e jelentős igaerőt és az eszközkészlet java részét a bitoktestek bérbeadása után átvitték az egyetlen házi kezelésben meghagyott üzemegységbe, lendítve ezzel is az ottani termelés színvonalán. De nem ez történt.' 1 A felszerelést és állatállományt szinte egészében átadták a bérletre vállalkozóknak, akik az egyezség sikerétől függően azoknak értékét egy összegben vagy részletekben fizették be az uradalomnak. (Ez a megoldás jelentős mértékben megkönnyítette a birtoktestek bérbeadását is: a többnyire csupán pénztőkével és vállalkozói szellemmel rendelkező egynémelyik nagybérlő ugyanis az átvállalt „fundus instruktus" nélkül földművelő gazdálkodásba csak igen-igen nehezen tudott volna fogni. A bérbevételnek gyakran tehát egyik igen fontos feltétele volt a fundus instruktus átadása.) Hogy csakugyan a bérlők kezére került e majorsági üzemek élő és holtfelszerelése, jól mutatja az is, hogy az egyetlen házi kezelésben maradt csákvári gazdaságban az állatállomány darabszáma és az eszközkészlet a tőkés korszak kezdetén jóformán semmit sem változott, sőt esetenként inkább csökkent:' 1851-ben 1860-ban db „Selymes" juh 1525 2349 „Közönséges" juh 1905 2308 Juh összesen: 3430 4657 Igásló 22 (17 + 7 tenyészlc Jármos ökör 78 89 Fejőstehén 15 14 Szántóeke 48 41 Különféle eke 8 8 Vasfogas 12 12 Henger 7 6 Béresszekér 16 18 Szecskavágó 1 3 Fa- és vasvilla 198 166 A feudális kori majorsági üzemek felszámolása tulajdonképpen tehát semmit sem mozdított a házilag kezelt csákvári gazdaságon. A későbbi évek során mutatkozó javulás okait már természetszerűleg másutt kell keresni. 3. A „holt-leltárnak" csak a főbb tételeit vettük számba, a gazdaságok ezenkívül még számos eszközféleséggel rendelkeztek. 4. Már Szabad György is megállapította, hogy a bérleti gazdálkodás nagyarányú kiszélesedése „nem annyira a bérbeadott uradalmi területek felszerelésének összpontosítására, mint inkább a majorsági művelés alatt tartott gazdaságok munkaeszközeinek fejlettebbekre történt átváltására és gépek beszerzésére vezetett." Szabad György: i. m. 427. p. 5. O. L. P. 189. II. TSZK. 1851 és 1860. Csákvári gazdaság.
