Für Lajos: A csákvári uradalom a tőkés gazálkodás útján, 1870-1914. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 4. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1969)
Üzemszerkezet és üzemigazgatás
körét a szomszédos száki kasznárságra ruházták át. 23 De az 1890-es években telepített ászári szőlészet ismét szükségessé tette a felszámolt kasznárság visszaállítását. Az ászári kasznárság élére így került 1895-ben Pettenkoffer Sándor. Feladatkörébe sorolták a szőlőgazdaság vezetését, egyben — mint korábban — a járásba tartozó bérgazdaságok feletti ellenőrzést. 24 Az új tulajdonos, Miklós Móric 1890. január 1-i hatállyal felszámolta a csákvári kasznárságot is. Feladatkörét háromfelé osztották: a kőhányási, gesztesi és a kozmái birtokegységekkel kapcsolatos teendőket az erdőmester, a fornai, almási és boglári bérgazdaságok feletti felügyeletet a csákvári gazdaság ispánja, egyéb teendőit pedig az újonnan felállított ellenőri hivatal vezetője vette át. 2 ° Később azonban újra visszaállították a kasznárságot, de korábbi jogkörének már csak egy részét kapta vissza. A termelés és beruházás fokozatos bővülése egyre bonyolultabb ellenőrzést kívánt. Az 1860-as években nagy tempóban meginduló építkezések s a szaporodó épületek karbantartása fokozottabb ellenőrzést követelt, másfelől az időlegesen felszámolt csákvári kasznárság gazdátlanul maradt teendőit vette át az 1890-ben felállított ellenőri hivatal. Élére Csóka Kálmán számvevőségi írnok került. 26 Az igazgatósági hálózat élén természetszerűleg a mindenkori tulajdonos állt. Viszonyuk a tőkés módon termelő nagyüzemhez, törekvésük s egyéni ambícióik mindenképpen figyelemre méltóak, hatásuk nyomai mind az igazgatás, mind pedig a termelés területén megtalálhatók. Korszakunkban az uradalom élén három, egymástól számos ponton merőben elütő nemzedék állt. A különválás után önállósult csákvári uradalom első gazdája Móric (meghalt 1890-ben) magas állami tisztségeket viselt, s az 1870-es évek végéig idejének nagy részét Európa valamelyik fővárosában, de leginkább Bécsben töltötte. Az uradalmat ennélfogva majd mindig távolból, hozzá eljuttatott jelentések és felterjesztések alapján irányította. A kiegyezés után nem sokkal a közügyeknek mereven konzervatív felfogása miatt •— kénytelenségből — véglegesen hátat fordítva az 1880-as években vonult vissza — 15 000 Ft-os miniszteri nyugdíjával — csákvári magányába. Ekkor viszont rohamosan gyengülő elmeállapota és megrögzött feudális szemlélete gátolta meg abban, hogy az uradalom irányításában közvetlenül is aktív részt vállaljon. A család 1888-ban pert indítva ellene „.elmebetegsége miatt gyámgondnokság" alá helyezte, s a bíróság fiát, Miklós Móricot rendelte gyámgondnokul melléje. 27 Két év múlva — magát éppen gyógykezeltetve — Pirnában (Szászország) halt meg. 28 23. Uo. P. 187. I. D. 1. a. 1878. sz. n. A száki kasznár pl. lovakat és takarmányt az uradalomtól kapott, de kocsisról és szerszámokról neki kellett gondoskodnia. 24. Uo. I. E. 1. IHJ. 503. p. 1895. 25. Uo. 420. p. 1889. 26. Uo. I. D. 1. a. 268/1889. 27. Uo. 1888. sz. n. A gazdasági teendők ellátására évi 50 ezer Ft járadékot ítéllek meg Miklós Móricnak. 23. Uo. 96/1892. Az elsőszülöttség jogán a hitbizomány általános örököse Miklós Móric lett.
