Für Lajos: A csákvári uradalom a tőkés gazálkodás útján, 1870-1914. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 4. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1969)
Üzemszerkezet és üzemigazgatás
indult, mint a középkori céhes ipart felváltó nagyüzemi tőkés (manufakturális) ipari termelés az ipari forradalmat megelőző időkben. Nálunk a feudális társadalmi rend felszámolása után a sajátos módon átmentett nagybirtoknak elsősorban elegendő álló- és forgó- (üzem-) tőkére kellett szert tennie, hogy a termelését valóban a korszerű kívánalmaknak megfelelően, egy tőkés agrárnagyüzemhez méltó színvonalon tudja folytatni. A forgó- és állótőkén kívül nélkülözhetetlen volt a szükséges termelési tapasztalatok felhalmozódása is, hiszen ezek nélkül sem lehetett volna kimunkálni az új termelési eljárásokat, a nagyüzemi munkaszervezetet, a megfelelő és gazdaságos üzemformákat. Döntő fontosságú tényezőként hatott azonban a termelés és az üzemi struktúra átalakulására a tudomány és technika, a termelési eszközök gyorsuló iramú fejlődése. De végül elengedhetetlenül kellettek mindazok a közelebbi s távolabbi „feltételek" is (tagosítások, táblásítások stb.; javuló közlekedés, táguló piacok stb.), amelyekről az előzőekben szó esett már, s a későbbiek során ugyancsak szó lesz még. Csupán e számtalan sok, az uradalom vezetésétől közvetlenül vagy csak közvetetten függő, illetőleg attól függetlenül formálódó valóban történelmi tényezők és körülmények együttes kialakulása és jelenléte esetén teremtődtek meg mindazok a feltételek, amelyek alapján és amikor már joggal, a kérdés minden vonatkozásában beszélhetünk — uradalmunk esetében éppúgy, mint általában — egy-egy tőkés agrárgazdaság nagyüzemi termelési rendjéről. Mindezek a fontos tényezők és körülmények azonban csupán a századfordulóra álltak együtt, illetőleg voltak születőben, ennélfogva azután a csákvári uradalmat igazán csak ettől kezdve nevezhetjük tőkés típusú mezőgazdasági nagyüzemnek. Az utat e döntő változáshoz valójában a mezőgazdasági forradalom nyitotta. (E fogalmon mi itt azokat a döntő horderejű strukturális változásokat értjük, amelyek a termelésben, a technológiában és az üzemszervezetben zajlottak.) Ahogy az ipari forradalom nyomán a nagyüzemi gyáripari termelés felváltotta a pusztán munkamegosztáson alapuló régebbit (a manufaktúrát), ugyanúgy lép majd a mezőgazdasági forradalom nyomán a szintén munkamegosztáson alapuló régebbi helyére a szerkezetében és termelési technológiájában egyaránt magasabb rendű agrárnagyüzem. Időben azonban ez is, az is egy egész történelmi korszakot ölel fel. Az uradalom „kezelési" rendszere: a házi kezelésű és bérleti gazdálkodás Az Esterházy grófok feudális jogon birtokolt földje 1848 előtt majorsági kezelésben álló üzemek, birkás bérlők, úrbéres jobbágyok és különböző jogállású nem úrbéres parasztok és kisnemesek között osztódott szét. 5 A feudális birtokstruktúrában akkor még sajátos helyet foglaltak el a parasztokkal részint közös legelők s a külön szolgalmakkal terhelt óriási erdőségek. A jobbágyság felszabadításával azután egyik napról a másikra véglegesen 3. Az 1848 előtti majorsági üzemek területi nagyságát sajnos nem ismerjük. Szabad György is csupán a vetőgabona mennyiségét tudta megállapítani. I. m. 63. p. 4 A csákvári uradalom 1870—1914 49
