Für Lajos: A csákvári uradalom a tőkés gazálkodás útján, 1870-1914. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 4. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1969)
A földbérleti rendszer — bérlettípusok - Regálébérletek
Csákvár Boglár Kozma Kőhányás Magyaralmás Gönyű Mezőörs Kethely Nagyigmánd Oroszlány 60 414 Ft 5 060 Ft 2 096 Ft 1 524 Ft 6 087 Ft 15 659 Ft 15 092 Ft 12 629 Ft 29 480 Ft 27 584 Ft Ság Táp Tápszentmiklós Ászár Bókod Császár Gesztes Szák Szend Forna 13 449 Ft 21 592 Ft 10 206 Ft 12 995 Ft 30 544 Ft 18 453 Ft 1 323 Ft 7 540 Ft 18 023 Ft 720 Ft összesen: 311 196 Ft Azonban még ebben az évben túladtak a kötvényeken, s a névértéket bankjegyekre átváltva, 311 196 Ft ütötte a tulajdonos markát csak a puszta jogok eltörlése fejében. Nem csoda, hogy az előterjesztett nagy kárpótlási összeg jóváhagyását tudtuladó állami leirat után az igazgatósági ülés ,,örök időkre kiható emlékezetül jegyzőkönyvbe iktatta" ezt a „történelmi" pillanatot. 169 A tulajdonos ugyan 1889-ben rögvest elrendelte, hogy „az uradalom a törvény értelmében az italmérési engedélyt kivegye valamennyi Fehérvár, Komárom, Győr megyei községekben, hol eddig is az italmérési jogát gyakorolta" 1 ' 0 , a regáléjog felszámolása mégis jelentős változást hozott a kocsmai bérletek további sorsában. A szabaddá tett „ipar" serkentő hatása bizonyára erősen csökkentette az uradalmi kocsmák bérbevételére irányuló érdeklődést, csakis ezzel magyarázható, hogy a bérföldek fokozatos elvonásával egyidejűleg egymás után bocsátották áruba a kocsmaépületeket. Az elkövetkező egy-két év leforgása alatt eladták a mezőörsi, szendi, tápi és sági kocsmákat, s ezenkívül néhány mészáros- és boltosház is gazdát cserélt. 171 Az új század küszöbét átlépve a regálé jogokkal összekapcsolt bérletek súlya az uradalom bérleti rendszerében valójában már annyira jelentéktelenné vált, hogy akár számításon kívül is hagyható. A malomregálé Rendeltetésileg ugyan más célokat szolgált, de jogállása szerint mindenképpen hasonló jellegű volt a kizárólagos földesúri malomregálé is. A kizárólagosság joga még az olyan malmokra is kiterjedt, amelyeket nem a földesúr allodiális földjén, hanem az úrbéresnek mondott telkeken emeltek: regáléjussán ezek után is adózást követelt a földesúr magának. A felszabadító törvények a malomregáléról szintén elfeledkezve, az uradalom 1848 169. Uo. P. 187. I. E. 1. I. H. J. 94. p. 1892. 170. Uo. 21. p. 1889. 171. Az épületek vételárát az épületbér tőkésített összege alkotta. így kapott az uradalom a mezőörsi kocsmáért 7000, a tápiért már csak 3500, s a ságiért pedig 1500 Ft-ot. Uo. 256—259, 265, 275—76. p. 1892.
