Für Lajos: A csákvári uradalom a tőkés gazálkodás útján, 1870-1914. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 4. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1969)
A földbérleti rendszer — bérlettípusok - Regálébérletek
81. táblázat. A regálé bérletek fokozatos felszámolása Év Bérlemények száma Bérelt föld terjedelme kh-ban Bérleti dij összesen Ft-ban 1860 40 986 18 713 1870 33 1079 22 680 1880 27 1091 31 450 1890 28 732 12 786 1900 14 289 5 276 kisbérletek bérénél, Szendén viszont azonos bért fizettek földjeik után ezek is, azok is. A kis- és nagybérleteknél egyaránt magasabb lévén a középbérletek földbére, ennélfogva most sem lehet a birtokkategória fogalmával operálnunk. Sokkal inkább valószínűnek látszik, hogy az üzleti forgalommal együtt járó gyorsabb tőkegyűjtés lehetősége emelhette fel a vele összekapcsolódó földbérleti díjakat, vagy éppen a földek jobb minősége és fekvése játszhatott szerepet a magasabb bérkövetelésben. A földek, jogok és épületek együttes bérleti díjait, e díjaknak igen változatos alakulását és a bérbe adott egységek lassú felszámolását az egykori kútfők tükrében jól lehet követni (81. táblázat). A bérbe adott egységek fokozatos csökkenésének első nagyobb szakasza az 1860-tól 1880-ig eltelt két évtizedre esett, majd az 1890-es évek táján fogyott a számuk ismételten rohamos tempóban. A bérelmények számát kétségkívül apasztotta a különböző bérletek (bolt és mészárszék vagy kocsma és mészárszék) összevonása, másfelől hozzájárult az is, hogy egynémelyiket időközben a nagybérlethez kapcsolták. A legfőbb oka azonban ennek mégis az volt, hogy a regálébérleteket fokról fokra felszámolták. A csökkenés első szakaszában a bérlemények száma mintegy 33%-kal apadt, viszont a bérletekhez kapcsolódó bérföldek terjedelme kb. 10%-kal lett ezalatt nagyobb (ti. a parasztoktól visszavett földek egy része ekkor még a középbérlők kezére került). Ezzel egy időben a bérföldek viszonylagos koncentrációja figyelhető meg: 1860-ban átlagosan még csak 33, 1880-ban már 56 hold volt egy-egy középbérlő használatában. A felszámolás következő szakaszában egyre-másra hullott ki a bérföld a középbérlők kezéből, s a tőlük elvont földek a helybeli nagybérletek határait tágították tovább. 10- 1880-ig miközben a regálébérletek száma fogyott, s bérelt földjeik terjedelme mindössze csak 140 holddal bővült, a bérleti díjak összértéke ugyanakkor mintegy 90%-kal emelkedett, egyezően az uradalom területén szedett földbérleti díjak általános megkétszereződésével. A következő szakaszban azonban az italmérési regálé eltörlése miatt jóval nagyobb mértékben csökkentek a bérleti díjak, mint amilyen ütemben elvonták a regálébérlőktől a földeket. A regáléjogok felszámolása Mint említettük: egyfelől az úrbéri pátens is rést ütött már a földesúri boltnyitás és mészárszéktartás kizárólagosságán, másfelől viszont a tőkés rend spontán gazdasági erői sodorták félre az útból a feudális kötöttsége162. 1894-ben pl. Ászáron Engelmayer kocsmabérlő 95 holdas bérletét Csillag Pál nagybérletéhez kapcsolták. Uo. P. 188. IV. A. 1. a. 1893. sz. n.
