Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)

A parasztok vallomásai - II. A Galga és a Tápió vidékének helységei - b) Tápiómente

Kanyó Gergely, Egry József, Kubinyi Lőrinc, Szathmáry Miklósné, Battik Ferencné, Battik György, Battik Sándor, Varjasy Ferenc, Libertini János, ifj. Berkó György. 1. Nékünk urbáriumunk nincsen, nem is voltt. 2. Földes uraink alatt miulta jobágykodunk, adózásunknak, ugy robotolásinknak bizonyos száma iránt contractusunk ki adva nem voltt és most is nincsen. Hanem régi időtül fogvást be hozott szokás és usus szerint robottyaink hol kévéseitek, némelly és közelebb való esztendőkben penig szaporottak, egy arányú rendben mindazonáltal nem vétetődtenek; ideit azonban ezen változásoknak tellyességgel meg nem mondhattyuk. 3. Az mint emliténk, adozásink be vett szokás és usus mellet ez ideig folnak és a szerint: Battik György és Sándor földes urak részin lakos jobágyok személlyenkint egy ft-ot és 50 d-t fizetnek. Varjasy Ferencz földes ur részin lakos jobágyok szeméilyenként egy ft-ot 50 d-t fizetnek. Libertini János földes ur részin lakos jobágyok 1 ft 50 d-t, némellyek, kik vékonyabb értékűek, egy ft-ot, a semmisek 50 d-t fizetnek. Kanyó Gergel földes ur részin lakos jobágyok szeméilyenként egy ft 50 d-t fizetnek, néha penig ezen fizetést 5 napi kaszálással fel váltyák. Ijfjabb Berkó György földes ur részin lakos jobágy egy ft-ot 50 d-t fizett. Kostyán Imréné földes aszonyunk részin maga házában lakos jobágy minden fejős tehéntől egy Icze vajat, 1 ludat, 1 pár csirkét, 10 tojást, ha kacsája vagyon, egy pár kacsát ád. Többi földes uraink és földes aszonyaink részein lakó jobágyok vagy pénzül, vagy victualékbul semmit nem adunk. 4. Nád, melly bőven terem és az földes uraság között el szokott osztódni; abul nékünk is földes uraink bírásokhoz képest juttasztanak. Gyiklnyiink és csáténk bőven vannak. — Alkalmatosságunkra száraz és vizi maimat földes urainknak helyben vannak. -—• Halászó és csikasza vizünk is vagyon, és az ki közzülünk abban foglalatoskodik, attul földes uraknak semmit nem fizet. — Nem csak határunkbeli földein, hanem szomszéd pusztáin is minden fizetés nélkül igás marháink, hámos lovaink, fejős teheneink, juhaink legelődnek, sőtt heverő marháinknak is az szerint ottan szabados járása vagyon. — Szegedről, Szolnokbul az királyi sót Pestre szoktuk szállítani és vitelünknek bérit ottan vészük. — Helségbéli compossessor, ugy némelly kereskedőknek búzáját, árpáját, zabját láczatos fizetésért pesti vásárokra esztendőnként horgyuk. Kárunkra határunkban semmi erdőnk éppen nincsen, és azért fa nélkül szűkölködünk. — Helségünk számára semminemű kaszáló rétünk, ugy szántó földünk nincsen. — Helségbéli korcsmát az földes uraság egész esztendő által használlya. — Helségünk szántó földeinek némelly része homokos. 5. Határunkbéli szántó jöldek jók és termékenyek. Két vetőre vagyis calcaturára vannak az földes urak között fel osztva. Azokbul szoktak földes uraink önnön jobágyainak juttasztani ház/telnek nevezettye nélkül; ugyan azért az egész, fél, vagy fertály ház heles jobágy félrül mink semmit nem tudunk. Hanem Illyés juttasztás szerint Dubraviczkt Pálné és Dubraviczkl Péter földes ur és asszony részin lakos négy ökrös jobágy egyik vetőre 4, másik vetőre 3 szántó földeket bir ; amaban 20 p. mérőt, ebben 12 p. mérőt vetni szokott. —• Vagyon egy darab réttye, mellyben, ha tavaszit nem vet, 4 ökrü 4 szekér szénát kaszál. Demők Mihály földes ur részin lakos 4 ökrös jobágy ugy egyik, mint másik vetőre 3 darab szántó földeket bir, mellyek mivel nem egy arányúak, egyik vetőre 13, az másikra 10 p. mérőt el vethet. —• Kaszáló réttye egy darabban vagyon, mellyen, ha tavaszi alá meg nem szántya, kaszálhat 4 ökrü 6 szekér szénát. Káldi Pál földes ur részin lakos jobágyok minyájon a szántó földeket egyaránt bírják.