Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)
A parasztok vallomásai - II. A Galga és a Tápió vidékének helységei - b) Tápiómente
Egyik vetőre két szántó fölgyök vagyon, egyenként azokban 4 p. mérőt vetni szoktak; az másik vetőben szántófölgyeik nincsenek. — Kaszáló réttyét nincsenek kimutatva, hanem esztendőnként az hol és mennyit földes urok adni szokott, ottan és azt kaszállyák ; ez szerint közölök egy jobágy két lovu 2 kocsi szénát kaszálhat. Kostyán Imréné földes asszony részin lakos jobágyok az szántó földeket nem marhák után birják, hanem ki menyit kivan és meg szánthat, annyi adódik nékie. És így az melly jobágy közülök legtöbbet bir, egyik vetőre két szántó fölgyei, az másikra egy szántó fölgye vagyon; amazokban 10 p., emebben 8 p. mérőt vethet. — Kaszáló réttye penig el vagyon osztva minyája közt egyaránt, és kiki, ha tavaszi alá meg nem szántya, két lovu 4 kocsi szénát kaszálhat. Kanyó Lőrtncz földes ur részin lakos egy jobágynak egyik vetőre egy, másik vetőre két szántó földei vannak ; ugy egyik vetőre való két földiben 3 p. mérőt, mint másikra egy földben 3 p. mérőt vet. — Bizonyos kaszáló réttye nincsen, hanem földes ura mutatása után esztendőnkint kaszál két lovu 3 kocsi szénát. Egri Joseff és Kubinyi Lőrincz földes urak részin lakos jobbágyok a szántó földeket minnyájan egyaránt birják. Kinek-kinek közülök egyik vetőben két darabban, az másik vetőben is két szántó fölgye vagyon; egyik vetőre 5 p. mérőt, az másik vetőre penig harmadfél p. mérőt vethet. — Kaszáló réttyei hasonlóképpen egy arányúján vannak fel osztva, kikbül mindeniknek állandó egy darab réttye jutott, mellyen, ha meg nem szántya, két ökrü 3 szekér szénát kaszálhat. Szatmári Miklósáé földes asszony részin lakos egy jobágy mindenik vetőre egy szántó földet bir ; egyikben két, másikban másfél p. mérőt vetni szokott. — Bizonyos kaszáló réttye vagyon, mellyen két lovu két kocsi szénát kaszál. Battik Ferenczné földes asszony részin lakos két jobágyoknak szántó földei nincsenek* hanem esztendőnkint földes asszonyok által mutattatlk ki. Ez szerint mostan egyiknek 5 pmérő vetése vagyon, az másiknak semmi nincsen ; jövendőben penig hol és mennyit vethetnek, nem tudják. — Kaszáló réttyek is az szerint esztendőnkint adódik, mellyeken két lovu 3 kocsi szénát kaszálnak. Sarjút nem lehet kaszálni, mivel szomjú és száraz az föld, másodszori kaszálásra a füvet meg nem neveli. 6. Vannak közölönk, kik robottyaiknak bizonyos napi számát esztendőnként tudják, töbnyire mindazonáltal bizon talán szolgálatunknak ideje, minémüsége és száma. Dubravlczkl Péter földes ur részin lakos jobágyok minnyájan egyaránt 4 nap kaszálnak, azt anyi nap fel gyöjtik, fel boglázzák, 4 ökrü szekérrel 2 nap behorgyák. — Az földes uraság földi termésibűl jönni szokott arató résznek két napi nyomtatására két-két lovakat adnak. — Azon arató résznek fel viteliben 4 ökrü szekérrel 4 napokat töltenek. Földes uraság el adandó gabonájának esztendőnkint háromszor el viteliben 4 ökrü szekérrel 12 napokat. — Majorság körül penig esztendő által, ugy kert és árok tisztításban, kender nyövésben 6 napokat szolgálnak. Dubraviczki Pálné földes asszony részin lakos jobágyok minyájan 4 nap füvet, harmadfélnap tavaszit kaszálnak. Szénának, tavaszi termésnek fel gyöjtését, boglyázását hat nap végzik. Széna, árpa, buza hordásban 4 ökrös szekérrel 10 napokat töltenek. — Arató résznek, földes asszonyok el adandó gabonájának el vitelében négyszer esztendőnkint 4 ökrös szekérrel 16 napokat. Aratók hozásában, jörspontra két lóval hat napokat. Hol őszei, hol télben földes asszonyok búzájának vagy árpájának felviteliben 6 napokat. — Mindenémü gyalog munkálkodásában esztendő által 3 napokat szolgálnak. Demők Mihály földes ur részin lakos jobágy 4 ökrü ekével esztendő által 5 napokig szánt. Kaszálását, gyöjtésit, bogiázását 9 napok alatt végzi. Földes ura gabonájának be hordásában 4 ökrü szekérrel 2 napot. — El adásra vitelében 4 napokat, szüretre menetedben 4 ökrü.
