Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)
A parasztok vallomásai - IV. A Duna—Tisza-közi homokhátság helységei
Dunán hajóra hordottuk. — És ebbül állottak az annak előtte való adóink. Most pediglen 3. Emiitett contractusunk mellett esztendőnként adóképpen füzetünk: egész helyes gazda 8 ft-okat, félhelyes 4, fertályos 2, gyalog, a kinek háza nincsen, 1 ft-ot. Culinárékat esztendőnként adunk: egész helyes csirkét nr. 4, tojást nr. 16, vajat 1 1)2 itzét ; fél helyessek, fertályosok és gyalogok a proportione szintén annyit. Ezen kivül közönségessen egész helységünktül 5 kan-pulykát, 30 ludat adunk. És ebbül áll kész pénzbeli és naturálékbül való adónk. 4. Köz java helységünknek : 1)15 ft árendát esztendőnként tek. uraságunknak füzettvén, azon árenda mellett bírjuk mészárszékünk egész esztendőbéli jövedelmét. Azon föllül egész esztendő által bor, pálinka és sör korcsmánk vagyon. És ezen beneficiumoknak jövedelmit köz szükségünkre fordéttyuk. 2) Helységünk számára ujionnan tsinálván edgy száraz malmot, annak is jövedelmecskéit köz szükségünkre fordéttyuk. 3) Vagyon az tek. uraságunknak engedelmébül 2 darab köz rétünk helységünk számára, melly annak előtte az uraságé voltt, de mostanában semmi majorságot az uraságunk helységünkben nem tartván, az nekünk engettetett ; mellyen is esztendőnként jó nedves időben közönséges 30 szekér széna szokott meg teremnyi. 4) 2 vetőben helységünk számára vagyon 2 darab szántás alá való földünk, mellyekben öszveséggel 28 p. mérő vető mégyen. 5) Vannak helységünkben különössen szőlőcskéink, melly éknek termésivel, midőn meg nem fagynak, magunkat segélttyük. 6) Vonyó és fejős marháinknak pascuuma elégséges vagyon, az heverő és nevendég marhákkal azomban más külső határokra szorulunk. 7) Pest várassa 2 mértföldnyire tülünk lévén, oda szőlőknek miveltetésére, kivált gyalogok, járunk pénzért. — És a micskénk vagyon, ottan lévő piarczon maga folyó árrán el adhattyuk. — Ugy nem külömben az ottan lévő eő fölsége soó-házában esztendőnként 2, ollykor is Szolnokbul pénzért sót hordunk és ezzel magunkat kiváltképpen segélttyük. Fogyatkozási határunknak : többnyire homokoss, sovány. — És nagy-ország-uttyában lakván, sürü transennákkal fölötte terheltetünk. És nyári időben a sok soós-szekér határunkon által menvén és azon marháikat legeitettvén, az pascuumot magunk nagy fogyatkozásával el élik. * 5. Szántó-földgyeink 2 vetőre szabva vannak. Az edgyik vetőben az egész ház-helyesnek 8 darab földgyei lévén, abba 22 p. vető mégyen ; ugy a proportione fél helyesnek, fertályosnak és gyalognak is annyi földgye vagyon. A másik vetőben egész helyesnek 8 darabb földgye lévén, azokba 20 p. mérő vető mégyen; eszerént a proportione fél helyesseknek, gyalogoknak és fertályosoknak szántó-földgyei vannak. Réttyeink kicsinyek lévén, edgy egész ház-helyes gazdának jó nedves esztendőben edgy szekér szénája szokott meg teremnyi; ugy a proportione fél-helyesnek, fertályosnak és gyalognak szintén annyi. Sarjú réttyeinken nem terem. 6. Robottákat nem teszünk, hanem azokat az föllül irtt kész pénzbeli adóinkkal esztendőnként váltyuk, ki vévén: contractusunk szerint földes uraságunknak határunkból, ugy nem külömben Kóka, Pétzel, Uri, Gomba, Bénye helységeknek határibul esztendőnként esendő gabona-béli tized désmákat Váczra szekereinken hol több, hol kevesebb marhával hordgyuk. Azon föllül Szalk Szent Mártony-i és apostagi gabonábul tized-désmát is esztendőnként az Dunához szekereinken hordgyuk. Melly ollyatén désmáknak hordásában esztendő által három heteket el töltünk és ollykor négy heteket is, amikor bővebb termésű esztendő vagyon. És azon szekerezéseket mindenkor ősszel, nyomtatás után teszszük. 7. Határában helységünknek őszi, tavaszi gabonábul, borbul, báránybul, méhbül kilenczedet mind most, mind az előtt mindenkoron adtunk. És e szerint más körül-belül való helységek is, mellyek nem curiallsok, ezen nemes Pest vármegyében a kilenczedet adgyák. Adóinkat már föllül meg mondottuk. 176 Kimaradt: ,,-szor".
