Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)
A parasztok vallomásai - IV. A Duna—Tisza-közi homokhátság helységei
Ajándékot contractusunk szerént esztendőnként adni tartozván, húsvétra 2 borjut, pünkösdre 5 bárányt, karácsonyra 5 nyulat adunk. Kész pénzbül pediglen ajándékot nem adunk. 8. Semminemű puszta-házhely helységünkben nincsen. 9. Minnyájan örökös jobbágyok vagyunk. Hegedős András, Üllei helységhnek fő birája[ + ] 177 Coram me Valentino Brocskovicz, eiusdem loci iurato notario m.p. [ Pecsét ] Monor 1696-ra népesedett be, miután emberemlékezet óta pusztán hevert. A Rákóczi-szabadságharc idején ismét lakatlan egy időre, de azután gyors és töretlen lendületű fejlődés következik. 1715-ben 51 jobbágy- és 2 zsellér-lakosát írják össze. 1720-ban már 106 jobbágyot, akik közül szántófölddel (átlag 9,2 mérőnyivel) 99, szőlővel 90 rendelkezik ; rét nincs a határban, hanem Zsiger pusztát bérlik ilyen célra, legelőjük sem elég a maguk területén ; közepes évben három és félszeres termést takarítanak be a vetőmaghoz viszonyítva. Nyolc év múlva 74 jobbágyot, 37 zsellért és 4 mesterembert vesznek jegyzékbe, családfőként 4,9 p. mérő vetőmagot befogadó szántófölddel. Egy emberöltő elteltével az 1760-i adóösszeírás, a 3 elüljárót és 1 cigányt csak megnevezve, a következőkről ad számot: 6 taksafizető (1 kovács, 1 molnár, 1 mészáros, 2 kocsmáros, 1 görög), továbbá 208 jobbágy és 46 zsellér (akik közül 1 kocsmáros, 6 takács-, 1 szűrszabó-, 2 szabó-, 2 szűcs-, 2 csizmadiamesterséggel, 1 marhakereskedelemmel is foglalkozik) ; 590 igásökör (4 „uzsorás" közüle), 441 hámos ló, 400 fejőstehén (2 „uzsorás"), 51 meddő tehén, 347 gulyamarha, 118 ménesbeli ló, 1282 fejős juh, 74 sertés, 10 köpű méh; kenyérgabona 6367, árpa 1659, zab 1361 mérő, bor 2495 akó. 1 jobbágygazdaságra ekkor átlag 2,7 jármos ökröt, illetőleg 4,5 igásállatot, általában 1 családfőre pedig 8,0 számosállatot és 24,5 mérő kenyérgabonát lehetett számítani; figyelemreméltó a bortermelés. Földesura az egri káptalan. 1. Helységünknek semminemű urbáriuma nincsen, és nem is emléttyük, hogy valaha valamelly urbáriumunk lett volna. 2. Mostani adóinkat contractus mellett, melly in anno 1763. die 1-ma Junii tek. ur óságunkat tétetett, mind ekkoráig álandóképpen füzettyük. Ezen contractusunk előtt voltak más régi contractusaink is az földes uraságankkal, jelesen pediglen de anno 1696. die quarta Mártii, mely helységünknek első meg szálétásával esett. És a mellett 120 ft-ot; és 30 itze vajat esztendőnként adóképpen adtunk. Annak utánna helységünknek szaporodása következvén, in anno 1711. 30-a May tek. uraságunkkal ujabb contractust tévén, adónk 300 ft-al 118 szaporodott. Anno 1720. die 7-ma Mártii ismét ujabb contractusra lépvén s határunkhoz tek. uraságnak Újfalu nevezetű prediuma engedtettvén, azon okbul 500 ft-okkal 1 '' 9 az adónk följebb emeltetett. Továbbá Uj falus sy pusztához Zsiger nevü puszta is hozzákapcsoltatván és az helységünknek árendában adattatván, minden datum nélkül való contractus mellett 833 ft-ok és 20 kr adóra léptünk olly conditioval, hogy azon summában emiitett Ujfalussy és Zsiger pusztákat bírhassunk. Azon datum nélkül való contractus mellett usque annum 1743. 22-am Április álandóképpen voltunk. 177 A bíró neve után a kereszt hiányzik, de az írás kétségtelenül a jegyzőé. 178 Helyesen: az 1696. március 4-én megállapított 120 ft-tal szemben az 1711. május 30-i szerződés szerint 300 ft-ra. 179 Helyesen: az 1720. március 7-i újabb szerződés értelmében 500 ft-okra.
