Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)
A parasztok vallomásai - I. A dombvidék helységei - c) Tápiósáp vidéke
De ezen urbariumbeli kötelességeket főképpen robotokra nézve mink be nem vettük, hanem akkor élő mélt. földes urasághoz járulván, tökélletes könyörgésünk után előbbeni szokás mellett mindenekben hagy at tat tunk. 2. Most emiitett és folyamat nélkül maradott urbáriumon [!] más valami levél vagyis contractus, mellyet mélt. akkori földes urunk adot volna, kezünknél nincsen, nem is volt. Hanem az mennyire emlékezünk, régi időkben censusbeli summában 150 ft-okat, malom gáttyáért 4 ft-okat 20 d-okat fizettünk, és konyhára valókat adtunk. — A hova mélt. akkori földes urunk kívánta, szekérrel, lóval, gyalogul mentünk és szolgálatot tettünk. Kaszáltunk,, de nem szántottunk, sem arattunk egész 1745-ik esztendőig. Mellyben az censusunk 94 ft-ra 20 d-ra le szállott, és bizonyos tábla földek élőnkben mérettek, kiket mélt. földes uraság számára kölletett őszi és tavaszi alá megszántanunk. Ezen tábláknak meg szántásában őszi alá esztendőnként 6 nap, tavaszi alá 3 nap munkálódtunk. Azonkívül adóztunk és roboltunk is ekképpen tavali esztendőig. Kiben mélt. földes uraink szaporodván, minket helységbeli földel edgyütt föl osztottanak, és azon osztás alkalmatosságával mélt. földes uraink számára való földek és kaszálló rétek meg nagyobbottak annyiba/, hogy előbbi mélt. földes uraságnak önnön ekéjével az előtt szántani szokott földet is, ugy béresek kaszálló réttyét együvé és oda foglalták, szántást pedig és kaszállást egyedül reánk bízták. 3. Láttzatos esztendőktül fogvást ez ideig mélt. földes uraságnak censusban kész pénzt 94 ft 20 d-t; ser és pálinka áruitatásáért, ugy konyhára tartozó 4 mázsa sóért 14 ft-ot fizettünk. Ludat 25, tyúkot 50, tojást 1000, vajat 60 itzét, len mag olajat 12 itzét, egy borjut adtunk és most is adunk. 4. Szőlőhegyünk és azon gyümöltsfáink vannak. — Szőllőkötésre sássunk bőven vagyon; csáténk, gazunk is elegendő terem. — Magunk költségén épített egy száraz és egy vizi malmok jövedelmét esztendőnként helység szükségére fordittyuk. — Az helységnek bizonyos és állandó réttyén hat ökrü 14 szekér szénát kaszálunk, és 8 p. mérő tavaszi vetést hasonlóképpen az helység számára teszünk. — Ser és pálinka korcsmát esztendőt által birjuk. — Igás, hámos, fejős jószágink és heverő barmaink határunkbeli földön legelődnek. —Nevezetes vásáros helyekhez közel lakunk, Budára, Pestre teherrel egy nap be mehetünk. — Szege dr ül, Szolnokbul az királyi soót Pestre szállittyuk és ott fáradságunk bérit vészük. Kárunkra határunkban semmi erdőnk vagy tűzre való fáink nincsenek. — Marha járó földünk némelly része sovány, homokos. 5. Határunkban lévő földek jók és termékenyek. Három vetőre vagyis calcaturára vannak közöttünk el osztva. Ugy edgyikben mind másikban 4, az harmadik vetőben is 4 szántó földei vannak; egy egész helyes jobbágy egyik vetőre 24, másikra is 24, harmadikra penig 18 p. mérőt szokot el vetni. Ezeken kivül kendernek, kukuriczának való földei vannak, mellyekben 2 p. mérőt el vethett. Bizonyos kaszálló réttye nincsen, hanem esztendőnként közönséges osztály után veszi és azon hat ökrü 6 szekér szénát kaszál. Sarjút nem szoktunk kaszálni, és nyomtató lovaink s igás marháink legelése miát nem is lehet; ha mindazonáltal tilalomba vetetődhetnének réttyeink, némelly helyeken sarjút lehetne rajtok kaszálni. 6. Egész helyes jobbágy mélt. uraság ki mutatott táblájában őszi alá 2 nap ugarol, annyi nap forgat és három nap vetésre hat ökrü ekével, tavaszi alá 3 nap szánt. 2 nap kaszál, annyi nap gyűjt és föl boglyázza. Őszi földi termésben 12 nap arat; az tavaszit egy nap kaszállyá, annyi nap föl gyűjti, föl boglyázza. Mind őszinek, mind tavaszinak, ugy szénának be hordását 6 ökrü szekérrel 2 nap végzi. Mi az más időbeli szekerezéseket és kocsizásokat, ugy gyalog munkát illeti, már közelit esztendeje, hogy mélt. földes uraink ezt a helységet lakosaival együtt föl osztották; az
