Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)
A parasztok vallomásai - I. A dombvidék helységei - c) Tápiósáp vidéke
szaporodásunkhoz képpest szoros határunkbul nem élhetnénk és kivált marhát nem tarthatnánk, Vecsési pusztát valamint az előtt fönt irt contractus szerint árendáltuk, ugy most is árendállyuk az uraságtul 150 ft-okban; mindazonáltal meg vallyuk hála adó szivei, hogy idegenek sokkal többet adnának érette. — Birjuk e mellett tsik-tarcsaiakkal Halom-Egyházi pusztáját is az uraságnak 1000 ft árendában 6 esztendőiül fogvást, mellyet idegenektől elvett, a kiért akkor mások 1200 ft-ot, most pedig, az árendánk Szent György napkor el telvén, 1400 ft-ot Ígértek; de bennünket még is azon 1000 ft árendában conservai. — Köz javunkra s lelki vigasztalásunkra szolgál, hogy az mélt. uraság szép templomot és parochiát épített számunkra, plébánussal provideált bennünket. Sőt a plébánust is nagy részében maga fundálta, s esztendőnként felül irt 90 ft-okhoz maga cassájából 30 ft-okat adván, in summa 120 ft-okkal fizeti; s következendőképpen tőlünk a lecticalét nem is veszi emiétett plébánus, kinek ekoráig ingyen adott mélt. uraság tűzre való fát is, mellyet magunk tartoztunk volna szerezni. — Csekély tilalmas erdőt nevelvén határunkban a mélt. uraság, mivel abbúl épületnek való fa ki nem telik, épületeinkre (akinek szüksége vagyon), sőt közszükségünkre is tűzre való fával azon mélt. uraság maga más erdeibűi ingyen segét bennünket. — Szőlő hegyünk vagyon magunk határában. — És fél esztendeig birjuk a bor korcsmát, a ki köz segedelmünkre szolgál. Fogyatkozása határunknak az, hogy tellyességel semmi rétjeink nincsenek határunkban egy darab réten kivül, mellyet plébánusunk és iskola mesterünk (aki egyszersmind nótáriusunk is) részére szoktunk kaszálni. — És hogy határunknak nagyobb része igen homokos, sovány és terméketlen. — Marha járó földünk is igen kevés az határunkban. 5. Vannak két vetőre való földeink : egy vetőben egész helyes gazdának 7 szántó fülde, akikben őszit és tavaszit el vethet 22 p. mérőt. Ezen kévül gyalogoknak, akiknek háza vagyon, egy vetőben mindenikének 3 szántó füldgye vagyon, akikben őszit és tavaszit 6 p. mérőt el vethet. Vagyon határunkban minden gazdának egy káposztás kerté, amelyben az egész helyes gazda el vethetne egy szakajtó gabonát. — Nem különben vagyon minden gazdának egy darab kender fülde is, mellyben fél kila gabonát el vethetne. — Vagyon a szántó földeken kivül minden gazdának 1 /3 rész p. kila gabona alá való kukoricza fülde is. — Szérüs kérteink is vannak, mellyekben egy egész ház helyes gazda 1 1 /2 p. mérő gabonát bé vethetne. — Valamint a szántó földekben, ugy ezekben is 4 gyalogoknak annyi vagyon, mint egy egész helyes gazdának. Rétünk magunk határában, amint fönt jelentettük, semmi sincsen. Árendás pusztákon sarjút kaszálni nem szoktunk, mivel kaszálás után marha járásnak fordétatik. 6. Mivel határunk kicsinysége miatt a mélt. uraság határunkban volt majorság földeit, amint föllebb meg jelentettük, közénkben osztotta és másokat Kakucsi pusztán ki szabatott, réteket is ottan magának exscindált: robottáink iránt olly rend tartatik, hogy mélt. uraságnak nevezett pusztáján (melly fülünk lovakkal 3 órányira vagyon) 3 vetőre kiszabott tábláit tartozunk szántani, bé vetni és föl aratni. Mellynek minden szántását vetésével edgyütt alkalmatos üdőben 3 nap alatt szoktuk el végezni, és midőn egész erőnkel ki megyünk, 3 nap alatt az őszit le arattyuk és tavaszit le kaszáilyuk, s két nap alatt ott helyben bé hordgyuk. Kaszáláskor 3 nap alatt kaszálunk ugyan azon Kakucsi pusztán, és ott hellyben a szénát öszve rakjuk. Ezeken felül valamit parancsol az mélt. uraság, mindeneket véghez viszünk. A többi között olly rend tartása vagyon a mélt. uraságnak, hogy szükségéhez képpest az uraságh munkáinak minden dominiumbéli hellységbül, a szer ént magunktól is, egy héti soros szekér s azon kivül gyalog munkára az hellységeknek ereihez képpest a proportione 2 vagy 3 gyalog ember is rendeltetik Kakucsra, s azok hetenként föl váltatnak mások által ugyan Kakucson, mivel mi Gedellőre nem szolgálunk. Ezen héti soros szolgálatok csak a feő mezei munkák után szoktak lenni s azok sem mindenkor, hanem csak azon időkben,