Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásaiak tökrében (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)
A parasztok vallomásai - I. A dombvidék helységei - b) Gödöllői dombság
tendöbeli jövedelmét birjuk, mellytül is esztendőnként különösen helységünk számára az mészáros 18 ft-okat füzet be; áztat is köz-szükségünkre fordéttyuk. 7) Határunkban mind vonyó, mind pediglen heverő marháinknak elégséges pascuumjuk vagyon. 8) Szőlő-hegyünk lévén határunkban, azon többnyire majd minden lakosnak szőleje vagyon, és abban annak ideiben alkalmas bor teremvén, segéltyük magunkat. 9) Határossak lévén Pest városával, benefíciumunknak mondhattyuk, hogy ottan lévő piarczon a mlcskénk vagyon, maga follyó árrán el adhattyuk. 10) Ottan lévő eő felsége só-házához Szegedrül, a midőnn időt vehetünk, pénzért sót hordunk. — Nem külömben pesti határban lévő szőlőknek miveltetésére is, kivált akik szegényebbek vagyunk, járván, azzal is segéltyük magunkat. 11) Házaknak fejérétésire határunkban kiváltképpen jó agyag lévén, áztat más helységekre hordván, fáért, hamuért cserébe adgyuk és avval is magunkat segélttyük. Fogyatkozása határunknak az, hogy sovány, homokoss. Fs különöss erdőcskénk (mellytül elégséges fütelékünk lehettne) nincsen. —Ezen kivül Rákus-vize határunkon által folly ván, nagy áradásnak idein némelly esztendőkben szénáinkban kárt szokott okozni, és az ki önttvén, sasos és csátélyos szénát termeszt egy darabján rétünknek. 5. Három vetőre lévén szántó-földgyeink, minden vetőben edgy egész ház helyes gazdának 6 darab földgye vagyon, melly darabokban öszveséggel mind a három vetőben 72 p. mérőt edgy egész ház helyes gazda el vethet; ugy hasonlóképpen fél helyessek és a proportione fertályossok négyen annyit, mint edgy egész ház-helyes, ell vethetnek. Réttyeink három nyilasban lévén föl osztva, azokon jó nedves esztendőben egy egész ház helyesnek hat szekér szénája szokott meg teremni, ugy a proportione fél helyesseknek is és fertályosoknak szintén annyi. Sarjút, midőn száraz idő vagyon, szoktunk réttyeinken kaszálni ; a midőn pediglen nedves idő vagyon, azt a víz miatt tellyességgel nem használhattyuk, mivel a mit kaszálnánk is, azt a viz miatt szénának nem tehettyük. 6. Robottánknak bizonyos napi számát nem tudgyuk, minthogy ekkoráig az robottáinknak szabott napja nem volt. Hanem szükségéhez képest tek. uraságunknak Pestre holmi naturálékkal egykor-máskor, úgy nem külömben Aszódra is fuvarozásokat tettünk. A midőnn épületek tek. uraságunktul tétetettek, azokra szükséges fa-materialékat az Dunáról hol ide, hol pediglen Aszódra vittünk. Határunkban lévő tek. uraságunknak majorság földgyeit szántván, azokat minden szántásnak alkalmatosságával 3 nap által szántyuk és negyedik nap bé vettyük. Azokban termett gabonát, robottként arattván, 2—3 nap föl arattyuk és edgy nap bé hordgyuk. Mindennemű munkát pediglen, amellyet elő számláltunk, annyi marhával végezzük, a mennyivel magunknak a munkát teszszük, sőt kevesebbel is gyakortább szoktuk végezni. Az menetel és vissza jövetel a föllül mondót okbúl ekkoráig robottban nem számláltatott. 7. Helységünk curialis lévén, ekkoráig őszi és tavaszi gabonából, borbúi, báránybúi, méhbúl hetedet adtunk, és az szerént más curialis helységek is ezen nemes Pest vármegyében a hetedet szokták adni. Az adóinkat már föllül meg mondottuk. Ajándékot annak előtte új-esztendő napra edgy borjút vagy a helyet edgy körmöczi aranyat szoktunk adni, most pediglen edgy esztendőiül fogvást helységünk tek. uraságunk között 5 részre föd osztattván, semminemű ajándékot sem kész pénzben, sem pedig más termésekben nem adunk. 8. Puszta ház-hely nincsen helységünkben, sőtt inkább ekkoráig szaporodásunk voltt. 9. Örökös jobbágyok vagyunk minnyájan. Szebeledi András, Keresztúri helységnek fő bírája + Coram me Daniele Mitsinszky, eiusdem loci iurato notario m. p. [Pecsét ]
